A nem vagyoni kár megtérítésének indokai és összege

A cikk tartalma

• Mi az erkölcsi kár és annak megtérítése?
• Kompenzációs törvény
• A nem vagyoni kár okai
• Azért, amit erkölcsi kárt keresnek
• A nem vagyoni kár megtérítésének módja és összege
• Kompenzációs nyomtatványok
• A nem vagyoni kár nagysága
• Hogyan lehet per indítani erkölcsi károkért
• Igénybejelentés
• Nem vagyoni kár igazolása
• A nem vagyoni kár következményei
• Bírósági gyakorlat nem vagyoni kár esetén
• A morális veszély helyrehozása közúti balesetek esetén
• A fogyasztói jogok megsértésének ellentételezése
• Nem vagyoni kár megtérítése
• Kompenzáció a munkajogban

Az állampolgárok megértik egy ilyen kifejezést, mint anyagi kár megtérítését, ha a felelősség az anyagi kár után következik be. Az anyagi károkat monetárisan könnyen becsülni lehet. Sokak számára azonban nehéz megérteni, hogyan történik az erkölcsi kár megtérítése, milyen fizikai szenvedés miatt a bíróság dönt a kártérítésről.

Mi az erkölcsi kár és annak megtérítése?

Az erkölcsi károkozás fogalma azt jelenti, hogy szenvedést okoznak, amely lehet fizikai vagy pszichológiai jellegű. A fizikai szenvedés meghatározása nem vet fel kérdéseket – káros az egészségre. A pszichológiai szenvedés magában foglalja az érzelmi szorongást is. Ide tartoznak a káros érzések:

• félelem
• szégyen
• megaláztatás.

Kompenzációs törvény

A nem vagyoni kár megtérítésének követelését a Polgári Törvénykönyv, az Orosz Föderáció alkotmánya és az RF Fegyveres Erők Plenumjának határozata (1994) rögzíti. A jogalkotási aktusok előírják azoknak a polgároknak a felelősségét, akiknek cselekedeteit vagy mulasztását az áldozat erkölcsi jogainak sértettségének tekintik. A törvény immateriális javakat sorol fel:

• Egészség;
• méltóság és üzleti hírnév;
• a akadálymentes mozgáshoz és a lakóhely szabad megválasztásához való jog;
• magánélethez való jog;
• Szerzői jog;
• családhoz való jog, orvosi titoktartás.

A nem vagyoni kár okai

Kompenzáció akkor lehetséges, ha:

• ha megállapítást nyer az erkölcsi jogok megsértése miatti szenvedés;
• megalapozott cselekedet vagy mulasztás, amely szenvedést okozott;
• a cselekvés vagy a bűncselekmény tétlensége és az okozott kár közötti kapcsolat;
• bűnösnek bizonyult.

Még akkor is, ha a személy bűntudatát a törvény szerint nem állapították meg, az áldozat kártérítési igényt nyújthat be, ha:

• ha a károkat fokozott veszélyt jelentő forrás okozza;
• jogellenes büntetés, fogva tartás, előfizetés az áldozattól a saját elismerése alapján, közigazgatási szankció kiszabása rá;
• a hamis információk terjesztése, amelyek megkérdőjelezik az áldozat tiszteletét, méltóságát vagy üzleti hírnevét.

Azért, amit erkölcsi kárt keresnek

A büntetés kiszabása a polgárok erkölcsi jogainak megsértésével lehetséges. Nem vagyoni kár megtérítésére az alábbiak vonatkozhatnak:

• mentális fájdalom megélése rokon elvesztése esetén;
• fizikai fájdalom a sérülésekből és a stresszből;
• szerzett fogyatékosság és ennek következtében a normális élet elvesztése;
• a pszichológiai állapot romlása;
• munkahely elvesztése;
• rágalmazás, sértések;
• családi, magán-, orvosi titkok feltárása;
• a beszélgetések vagy levelezés titkosságának megsértése.

A nem vagyoni kár megtérítésének módja és összege

A büntetés alsó és felső határát törvény nem határozza meg, nem állnak rendelkezésre képletek a kártalanítás összegének kiszámításához, és hogyan lehet megmérni a pszichológiai tapasztalatok, a félelem, szégyen vagy megalázás mértékét, ezért a törvényben előírt kritériumok mérlegelésekor figyelembe vesszük:

1. Az elkövető bűntudatának mértéke.
2. A szenvedés mértéke és jellege. Ezeket az érintett felet egyénileg veszik figyelembe – hogyan befolyásolta az elkövető cselekedetei a fizikai és pszichés egészségi állapotot, mennyi ideig történt a fogyatékosság. Ehhez gyakran megerősítésre van szükség..
3. Körülmények. Egy adott helyzet figyelembevétele befolyásolhatja a kizárás mértékének növekedését vagy csökkenését..

Kompenzációs nyomtatványok

A bűnös fél megállapodhat bizonyos dolgok megvásárlásáról és átadásáról a károsultnak, mielőtt a bíróság az ügyet megvizsgálná az okozott pszichológiai vagy fizikai kár megtérítése érdekében. A bíróság csak a törvényben előírt módon, készpénzben hozhat határozatot az erkölcsi kár megtérítéséről. Egyes esetekben a bíróság úgy dönt, hogy megszünteti a jogellenes cselekedeteket vagy megdönti.

A nem vagyoni kár nagysága

Vitatható, hogy a bűnös felelõsségének felmérésének feltételei feltételesak, és a bíróság szabadságot szerez a döntések meghozatala során, és szubjektíven értékelheti a helyzetet. A törvény elveket ír elő, amelyeket figyelembe kell venni a pénzbeli kompenzáció összegének meghatározásakor – ez ésszerűség és igazságosság. Az igazságosság szó magában foglalja az összes létező jogszabály használatát az áldozat megsértett jogainak védelme érdekében. Az áldozatnak fizetett összeg összegének meghatározásakor a bíróság figyelembe veszi:

1. Az áldozat vágyának tárgyalása. A bíróságnak a kártérítés összegének csökkentésére vonatkozó döntését befolyásolhatja az a helyzet, amikor a bűnös fél a kár megtérítését javasolta a követelés megfontolása előtt, és az áldozat megtagadta a gazdagodást.
2. A szenvedést okozó személy anyagi állapota. Ésszerűtlen olyan döntés meghozatala, hogy visszatérítsen egy olyan összeget, amelyet az elkövető nem fog tudni megfizetni, de ha több személy bűntudatát bebizonyították, akkor megállapításra kerül az összes felelős behajtásában való részvétel aránya..
3. Az esemény nyilvános értékelése, amelyben a személy szenvedett, ez segíthet a bíróknak a helyzet felmérésében.

Hogyan lehet per indítani erkölcsi károkért

Erkölcsi jogainak védelme érdekében az áldozatnak bírósághoz kell fordulnia. Ezt meg lehet tenni az elkövető lakóhelyén, tartózkodási helyük vagy vagyonuk nyilvántartásba vételén. A követelés megvizsgálására az általános joghatósággal rendelkező bíróságok folynak. Ha valamelyik fél döntésével nem értenek egyet, fellebbezést nyújtanak be, és a követelés megvizsgálását a másodfokú bíróság végzi – kaszálás.

Igénybejelentés

Az ügy bírósági vizsgálatához az áldozatnak ki kell állítania a keresetet. A jelentkező igényei:

• helyesen adja meg a bíróság részleteit;
• adja meg a felperes és az alperes egyedi adatait;
• igazolja, hogy milyen károkat okozott, és jelölje meg azok helyrehozásának mértékét;
• felsorolja az alperes bűntudatát.

Nem vagyoni kár igazolása

Az áldozat immateriális jogainak be nem tartásának tényét a tárgyalás során más személyek igazolásának segítségével állapítják meg. A következő dokumentumokat bizonyítékként fogadják el:

• munkaképtelenségről szóló igazolás az egészség károsítása esetén;
• egy cikk a médiában, amelyben hamis adatokat közölnek;
• személyes levelezés, családi fényképek, amikor rokon elvesztése esetén nem vagyoni kártérítés iránti igényt igényeltek.

A nem vagyoni kár következményei

A vádlott áldozattal szembeni bűntudatának bizonyítéka lehet az áldozat pszichés állapotának orvosi vizsgálata. A kár következményei lehetnek az áldozat kiegyensúlyozatlansága, megalázás, szégyen, alázatosság, irritáció, kellemetlen érzés miatt. Az erkölcsi tapasztalatok eredménye lehet:

• a munkahelyi és a családi kapcsolatok megváltoztatása;
• az üzleti eredmények romlása;
• képtelenség társadalmi tevékenységekbe;
• még öngyilkosság.

Bírósági gyakorlat nem vagyoni kár esetén

A gyakorlatban az erkölcsi károk bizonyítása sokkal nehezebb, mint a vagyon. A felperesnek önállóan vagy ügyvéd segítségével meg kell győznie a bírákat arról, hogy az áldozat fizikai egészségének és pszichés állapotának romlása az elkövető cselekedeteinek következménye. Szentpétervárban ismert olyan eset, amikor egy bíróság a fogyatékosságért és az azt követő csecsemő haláláért a legnagyobb büntetést (1500 000 rubelt) szabja ki..

A morális veszély helyrehozása közúti balesetek esetén

Baleset esetén a vagyoni kár megtérítésén túl a kérelmezőnek jogában áll az egészségére okozott kár megtérítését követelni. A követelések mérlegelésekor a bíróságok gyakran többször csökkentik a behajtott összeget, de az ilyen peres eljárások az egyik követelés, amikor az áldozatok jelentős összegeket kapnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a felperes erkölcsi kártérítést kap 100 000 rubeltől 800 000 rubeltől. Nem csak a sérültek részesülhetnek kártérítésben baleset esetén, hanem azok is, akik rokonai a baleset során meghaltak.

A fogyasztói jogok megsértésének ellentételezése

A gátlástalan termékgyártóktól vagy a nem megfelelő szolgáltatások nyújtása miatti behajtás összegének bíróság általi meghatározása nem függ a termékek és szolgáltatások költségétől. Az ilyen igények kompenzációs összege elhanyagolható, 5000-50000 rubel. Leginkább az esetek mérlegelésekor a bíróságok csökkentik a károsult által kifizetett összegeket. A felperes nem vagyoni kár megtérítését kaphatja abban az esetben, ha tőle követelik az ingyenes szolgáltatások listáján szereplő orvosi szolgáltatások kifizetését..

Nem vagyoni kár megtérítése

Az erkölcsi jogok helyreállítása az elévülési időre nem vonatkozik. Bármikor bejelentheti az elismerés iránti keresetet:

• a személyes jogokat sértő kormányzati aktusok;
• szerzői jogok;
• vagy a becsület és méltóság helyreállítása.

Van egy elévülési idő a veszteségtérítés bejelentésére. Lehet, hogy alkalmazzák az erkölcsi jogok megsértéséről szóló törvényeket, és fellebbezést nyújtanak be a bírósághoz az alperes pénzeszközeinek behajtására, ha:

• a szerződés feltételeinek az utazási társaság általi megsértése;
• a család, az orvosi titkok és az akarat megsértése;
• a hamis hamis információk terjesztése;
• a szerző szerzői, név, publikációs jogainak megsértése;
• a szabad mozgás megsértése.

Kompenzáció a munkajogban

A legtöbb esetben a bíróságok a polgári törvénykönyv alapján járnak el a kártalanítás behajtásával kapcsolatos munkaviták rendezésében. A munkavállaló nem vagyoni kárának megtérítését meg lehet fizetni a munkahelyi baleset vagy a káros munkakörülmények között végzett munka okozta egészségkárosodásért. A munkavállalónak okozott kár az alábbiak esetén:

• illegális elbocsátás vagy lemondás;
• a jövedelem idő előtti kifizetése;
• nemek szerinti megkülönböztetés életkor miatt;
• az erkölcsi jogok és szabadságok megsértése;
• a szabadság megtagadása.