...

Jelzálog: 10 tipp és tévhit

Azoknak, akik érdeklődnek a jelzálogok terén, 10 hasznos ötlet és tévhit áll rendelkezésre a közvetlen vásárláshoz. Ezek a tanácsok segítenek eldönteni, mikor érdemes jelzáloggal fizetni, milyen szabályok vonatkoznak a jelzálogra, milyen költségekkel jár, és milyen előnyökkel jár, hogy megbízható partnerekkel dolgozzanak.

Mindenekelőtt a hitel megszerzése azt jelenti, hogy havonta (egy szigorúan meghatározott napon) kell fizetni a kölcsön tőkéjének és kamatának megfizetésére. A legtöbb esetben pénzt készpénzben lehet letétbe helyezni a hitelező bank fiókjában lévő számlára vagy másik bankból történő átutalással (például azáltal, hogy utasítja a munkáltató számviteli osztályát, hogy havonta hajtson végre egy bizonyos összeget a megadott részleteknek megfelelően). A lényeg az, hogy a következő kifizetés napjáig már van a szükséges összeg a folyó fizetési számláján. Ha például hosszú időre el kell távoznia, akkor be kell fizetnie egy összeget, amely elegendő ahhoz, hogy több havi kifizetést kifizetjen..

Késedelem esetén pénzbírságot számítanak fel (a különböző bankokban 0,2–0,5% minden fizetési késedelem napja után). Ha azonban jelentéktelen, azt nagyon jó indokok magyarázzák, és ezt megelőzően a hitelfelvevőt „kiváló fizetési fegyelem” jellemezte, a bank büntetések nélkül képes megtenni.

10 tipp a kölcsön megszerzéséhez

1. Értékelje képességeit.

Először is határozza meg, hogy mekkora kölcsönt vehet igénybe, és végül mekkora összeget fog fizetni a lakás. A hitelkalkulátorok, amelyek sok bank weboldalán találhatók, segítik ezt. Ne feledje, hogy a legtöbb esetben a havi kifizetés nem haladhatja meg a jövedelem 40% -át, és a maximális hitelösszeg általában a vásárolt lakás költségének 70–80% -a. A hitelközvetítők is segíthetnek a jelzálogprogram kiválasztásában – speciális ügynökségek, amelyek célja a jelzálogkölcsön-szolgáltatási csomagokkal kapcsolatos információk gyűjtése, tanácsadás a hitelfelvevő számára, és segítenek neki a dokumentumok összegyűjtésében és a kölcsön megszerzésében..

2. Megállapodjon a főnökével.

Tudja meg a munkáltatótól, hogy vállalja-e a jövedelmének megerősítését és milyen formában fogja ezt megtenni (2-NDFL formátumú igazolás, a menedzser által aláírt szabad formájú levél, vagy a főnök és a kölcsöntisztviselő közötti személyes beszélgetés). Ha a vállalkozás nem hajlandó információt szolgáltatni alkalmazottai valós fizetéséről, érdemes egy „hűséges” bankot keresni, amely beleegyezik más bevételi igazolásba.

3. A kamatláb nem minden.

Nem érdemes egyetérteni azzal, hogy évente több, mint 15% -ot tesznek rubelben és 12% -ot deviza alapon. Ne feledje azonban, hogy egy bank alacsony kamatot hirdethet be, de mégis meglehetősen jelentős „ellentételezési” díjakat számíthat fel, például egy éves számlavezetési díjat vagy egy közeli biztosítótársaság felfújt kamatát.

4. Ne légy ravasz az interjúban.

Még mindig szabadon bocsátják – a hitelügyi tisztviselőknek jó ötletük van a gyermekgondozás, az autókarbantartás stb. Költségeire. És ha továbbra is sikerül megtéveszteni a bankárokat, és nagy összegű kölcsönt kap, problémákat okozhat magadnak: havonta lehet, hogy a banknak fizetett összegek túl nagy a család költségvetésére.

5. Olvassa el figyelmesen a szerződést.

Az ideális lehetőség egy ügyvéddel folytatott konzultáció a szerződés „finom” pontjairól. Különös figyelmet igénylő pontok – a kölcsön feltételeinek felülvizsgálatának lehetősége, a fizetési megszakítások, a hitelfelvevő felelőssége késés esetén stb..

6. Legyen felkészült a váratlan eseményekre.

Lehetséges, hogy a hitel megszerzéséhez további beruházásokra van szükség tőled, a banki díjak mellett. Elég jelentős összeg általában egy lakáskeresés költsége – ingatlanügynök szolgáltatásai, dokumentumok gyűjtése stb. Tudja meg, milyen dokumentumokat kell benyújtani a bankhoz a megállapodás megkötéséhez. Ne feledje, hogy listájuk jelentősen bővíthető az üzletkötési folyamat során. Ne felejtse el, hogy egyes bankok felfújott áron kötelezik a „közjegyzőik” szolgáltatásaikat.

7. Döntsön a piacon.

A legtöbb bankban az „elsődleges” háztartás regisztrációját megelőző arány a legtöbb bankban 2-3 százalékponttal magasabb. És figyelembe véve a jogszabályok legújabb változásait, az árak várhatóan emelkedni fognak az elsődleges ingatlanpiacon. Új lakás vásárlása esetén azonban általában nem kell pénzt költenie ingatlanügynökre, és nem kell ellenőriznie a megszerzett ház jogi tisztaságát. Ezenkívül nem minden „másodlagos ház” alkalmas jelzálogkölcsönbe – a házat nem szabad lebontani, különben a bank nem vállalja, hogy kölcsön ad ilyen lakást..

8. Válasszon ingatlanügynököt.

Az ingatlanügynöknek hűségesnek kell lennie a jelzáloghoz. Ellenkező esetben végtelenül megismétli neked, hogy a lakás „tiszta” eladása sokkal gyorsabb lenne, haragud, amikor további dokumentumokat kér, és további kifizetéseket igényel. Ezen felül az ingatlanügynöknek garantálnia kell a lakás tisztaságát. Két vagy három év hitelkölcsönbe adása után házának törvényes tulajdonosának megszerzése költséges lehet. Ebben az esetben a biztosító fizeti a bankot az Ön számára, de a felhasznált pénzt nem lehet visszaadni..

9. Ellenőrizze a menekülési útvonalakat.

Értékelje meg, milyen gyorsan találhat új állást elfogadható jövedelemszinttel a hitel törlesztéséhez. És ha a házastársa kölcsönfelvevőként jár el, akkor a jelzálogkölcsön igénylése előtt gondolja át a házassági szerződés aláírására, hogy válás esetén elkerülhető legyen az adósság-újrabejegyzés és a vagyon megosztása terén jelentkező jelentős számú probléma..

10. Gondolj újra.

A hitelfelvevők többsége szerint ha lehetséges jelzálog nélkül és „tiszta” lakást vásárolni (például ha rendszeres kölcsönt kapott), akkor érdemes azt használni. Figyelembe véve a kamatfizetéseket, a „jelzálog” apartman költsége 60-90% -kal növekszik. Ezenkívül a hitel teljes visszafizetéséig nem lesz szabad szabadon rendelkezésére bocsátani a lakást, az esetleges tranzakciókat a jelzálogbankkal kell megállapodni..

10 tévhit

1. tévhit: lakásvásárlási kölcsönt ingatlanügynökségek bocsátanak ki

Furcsa módon, a jelzálog-ügynökségek folyamatosan szembesülnek ezzel a tévhittel. Eközben a hiteleket bankok bocsátják ki, az ügynökségek pedig közvetítői szolgáltatásokat nyújtanak – segítik a potenciális hitelfelvevőket a megfelelő jelzáloghitel-rendszer kiválasztásában, kéréseik megfelelő értékelésében, dokumentumok gyűjtésében stb. A hitelfelvevők kb. 80% -a olyan személy, aki jelzálogkölcsön útján cseréli ingatlanát jobbra. Ez elsősorban a meglévő ingatlan értékelését teszi szükségessé; a másodikban – az ügyfél kívánságai. Ezen túlmenően a bankok különleges követelményeket támasztanak egy jelzálog útján megvásárolt lakásra. A bank feltételeit figyelembe véve egy megfelelő ingatlan megkeresése szintén az ingatlanügynök feladata.

2. tévhit: a bank nem ír elő különleges követelményeket a hitelfelvevők jövedelmére, mivel a megvásárolt lakást zálogjoggal adják, ami azt jelenti, hogy a bank semmivel sem kockáztat

Jelzálogkölcsön útján lakásvásárláskor a vásárolt ingatlan zálogjogként marad – ez a bank garanciája. A bank célja azonban nem a befektetett pénz visszatérítése, hanem profitszerzés tőlük (azaz a kölcsön kamatai). Ezért bizonyos követelményeket támasztanak a hitelfelvevő jövedelmének szintjére. A kölcsön összege közvetlenül függ a fizetés nagyságától. A bank kérésére a kölcsön havi kifizetésének összege nem haladhatja meg a havi jövedelem 35–40% -át (hivatalos vagy nem hivatalos). A hitelfelvevő jövedelme alapján kiszámolják a havi fizetések maximális összegét, és attól függ a maximális hitelösszeg, amelyet a bank kész nyújtani az ügyfélnek. Ugyanakkor a jelzálog-rendszer lehetővé teszi a jövedelem összegének növelését, figyelembe véve a házastársak teljes jövedelmét.

3. tévhit: hitelképes lakásvásárlás esetén a lakás a bank tulajdonában van

Ez a hiba annak a ténynek a következménye, hogy az emberek összekeverik a biztosítékokat és a vagyont. Valójában egy jelzálogkölcsön útján megvásárolt lakást zálogjognak adnak egy banknak. A zálogjog azonban csak terhet jelent. A hitelfelvevő azonnal a megvásárolt lakás tulajdonosává válik. A hitelfelvevő lakásban élhet, regisztrálhat minden családtagot, vagy akár kiadhat lakást (a bank engedélyével). Az egyetlen megterhelés (az RRB-nél regisztrálva van) az, hogy amíg a vevő nem fizet vissza a kölcsönt, nem lesz képes eladni vagy cserélni a lakást.

Téves koncepció # 4: az elsődleges piacon lakásvásárláskor a jelzálog a megvásárolt befejezetlen lakás

Ez nem teljesen igaz. Egy lakás csak akkor válhat jelzálogkölcsön tárgyává, ha a tulajdonjogot regisztrálták rá – befejezetlen lakás esetén ez lehetetlen. Az elsődleges piaccal való együttműködés során a bankok két rendszert használnak. Az első séma szerint történő munkavégzés során az ügyfél maga választja ki a fejlesztő céget és azt az objektumot, amelyben lakást vásárol. Tekintettel azonban a kockázatokra a részvényesi részesedés terén, a bank megköveteli a hitelfelvevőtől, hogy zálogjon a már meglévő lakását. Az építkezés befejezése és az új lakás tulajdonjogának felmerülése után a bank eltávolítja a régi lakás fedezetét, és az újat fedezetként veszi át. A második rendszerben a bank több olyan építőipari társaságot akkreditál, amelyek teljesítették a pénzügyi ellenőrzést. Ebben az esetben a hitelfelvevő által választott társaságok és tárgyak száma korlátozott, de meglévő lakás formájában nincs szükség biztosítékra..

5. tévhit: a kölcsön megszerzése semmit sem fizet

Sajnos ez nem igaz. Jelzálogkölcsön megszerzésekor a hitelfelvevőnek fel kell készülnie a jelentős átalányösszegű kifizetésekre. Például csak a kérelemnek a hitelbizottság általi elbírálásához (az eredmény garantálása nélkül) kb. 100 dollárt kell fizetnie. Az objektum kiválasztása után fizetni kell a független értékelésért (a bank értékelője által) – 100-150 USD. Bankszámlanyitásért a kölcsön összegének 0,75% és 1% -a között fizetnek. A vásárlás után meg kell fizetnie a biztosítási díjakat is – a hitel összegének 1,5–1,8% -át.

Téves koncepció # 6: Előleg nélkül, még a jelzálogról sem kellene gondolkodnia

Az előleg (vagyis az az összeg, amelyet meg kell fizetni egy apartman megvásárlásáért) a különböző bankokban a lakás költségének 20-30% -át érinti. Kétféle módon lehet előleg nélkül fizetni. Az első a fogyasztói célú kölcsönszerzés (a kapott összeget egy lakásvásárlásba fekteti be). A második módszer elérhető, feltéve, hogy a hitelfelvevőnek már van valamilyen ingatlanja. Ebben az esetben az ügylet a jelzálog-csererendszer keretében hajtható végre. A meglévő ingatlan eladásából kapott pénzt kezdeti befizetésként jóváírják.

Téves koncepció # 7: ha a bank engedélyt ad a hitelfelvevőnek egy bizonyos összegre, akkor az ügyfél megkapja azt, függetlenül a lakás költségétől

Ha a bank kölcsön engedélyt adott ki a hitelfelvevőnek, mondjuk 30 000 dollárt, akkor a hitelfelvevő számít ezen összegre. A bank azonban kiköti, hogy a kibocsátott kölcsön nem haladja meg a lakás értékének 80% -át (vagy banktól függően 70% -át). Vagyis, ha a hitelfelvevő 35 000 dolláros lakást talál, a bank nem az ígért 30 000 dollárt, hanem csak 28 000 dollárt (a lakás költségének 80% -át) fogja adni neki. Van is olyan helyzet, hogy az ügyfél által választott lakást piaci érték (az eladó igényei) alatt a bank független értékelése alapján értékelik. Ebben az esetben a bank vállalja, hogy csak a becsült érték 80% -ának (70% -ának) nyújt hitelt. Ezután a hitelfelvevőnek vagy magának kell keresnie a hiányzó pénzt a vásárláshoz, vagy másik lakást kell keresnie.

8. tévhit: a hitelfelvevő összes kockázata biztosított

Ez egy általános tévhit, hogy minden jelzálogkölcsön-ügylet szükségszerűen biztosított. A lakás jelzálogkölcsönön történő vásárlásakor a bankok a következő típusú biztosításokra kötelesek: tulajdonjogok, vagyon, valamint a hitelfelvevő élet- és munkaképességének biztosítása. Az összes biztosítási költséget a hitelfelvevő viseli. Ugyanakkor nem a hitelfelvevő kockázatait kell biztosítani, hanem a bank kockázatait, és egy biztosítási esemény esetén minden kifizetést a banknak kell teljesíteni. Kívánság szerint a hitelfelvevő biztosíthatja saját kockázatát, de ezt külön kell fizetnie.

Téves koncepció # 9: ha a bank csődbe kerül, a bank hitelezõi kényszerítik a hitelfelvevõt a teljes adósság egyszerû megfizetésére

Ez nem igaz. Ha egy bank csődbe kerül, eszköze a hitelezőkre kerül. De ez nem érinti a hitelfelvevő sorsát. A hitelfelvevő egyszerűen megváltoztatja a kedvezményezettet, akinek javára fizeti a fennmaradó összeget és kamatot. A hitelező megváltoztatásától függetlenül a kölcsönszerződés feltételeit semmiképpen sem lehet felülvizsgálni.

Téves koncepció # 10: ha a kölcsönösszeg több éven át történő visszafizetése után a hitelfelvevő már nem tudja kifizetni a szükséges összeget, akkor a bank mindent elvesz.

Ez nem igaz. Több évre szóló kamatfizetésével a személy a hitel egy részét vissza tudja fizetni a banknak. Ezen felül még mindig előlegként járulnak hozzá pénzek. A lakásban ez a részesedés a hitelfelvevőt illeti. Ha a hitelfelvevő már nem tudja kifizetni a kölcsön részletét, a vásárolt lakást cserélik. A hitelfelvevő számára a házat megvásárolják az az összeg, amelyet fizetett, és a kiegészítő kifizetés az adósság banknak történő visszafizetésére irányul.

Értékelje a cikket
( Még nincsenek értékelések )
Ajanlo Hasznos
Ajánlások és tanácsok az élet bármely területén
Comments: 2
  1. István

    Szinte mindenki érintett egy jelzáloghitelt illetően. Én is jó lenne pár kérdést feltenni, mi a lényege a jelzáloghitelnek? Mennyi idő alatt kell visszafizetni? Milyen hitelek léteznek még? Érdemes előre törleszteni vagy érdemesebb megtakarítani? Elhibázott lenne lakáshitelt felvenni? Milyen költségek merülnek fel a jelzáloghitelnél? Kinek éri meg ilyen hitelt felvenni? Milyen mértékben befolyásolja a hitelképességet? Bízhatunk a bankokban? Mit tartalmaz a jelzáloglevél? Remélem tapasztaltabb olvasók tudnak segíteni ezekkel a kérdésekkel!

    Válasz
  2. Zsombor Jakab

    Mint olvasó nevében szeretnék feltenni egy kérdést: Mi a legfontosabb dolog, amit tudnom kell a jelzálogról, és milyen tévhitekre kell figyelmemet fordítanom?

    Válasz
Megjegyzések hozzáadása