...

Mi a negyedik ipari forradalom?

A negyedik ipari forradalom megragadta a világot: a modern technológia lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy összekapcsolják és átalakítsák a termelést, az adminisztrációt és a szolgáltatásokat. A negyedik ipari forradalom a helyzet létrehozását, a rugalmas munkaerő-gazdálkodást és az automatizálást tartalmazza, amelynek segítségével a vállalkozások fenntarthatóvá és hatékonnyá tehetik a működésüket.

Ez egy átmenet a termeléshez intelligens vezérléssel, független a személytől. Maga egy ilyen rendszer reagál a külső változásokra, és gyorsan vált át a különböző termékek gyártása között. Ennek elemei független egységek minden szinten – a nyomásérzékelőtől a teljes üzemig.

robot egy fémgyárban

Komplex innovációk megvalósítása: nagy adatok, a tárgyak internete, robotika, virtuális valóság – átalakítják a gazdaságot. A munkaerő, az életmód és a politika megváltozik. Ennek vannak előnyei és veszélyei..

Milyen ipari forradalmak voltak korábban?

Régi Ford gyári fénykép

A Ford gyári munkásai a T modellt az alvázra helyezték. Ez az első gép, amelyet millió sorozatban kezdtek el gyártani, a szállítószalag-technológiának köszönhetően, a kézi összeszerelés helyett.

? XVII. Század – gőzgép. A férfi munkáját egy gépre tette – kemény, tartós, élelmet nem igénylő. A gőzmotorok lendületet adtak a közlekedés (gőzmozdonyok és gőzhajók megjelenése), a textilipar és a gépipar fejlődésének. Megkezdődött a modern értelemben vett nagyvárosok létrehozása. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya drámaian csökkent.

? XIX. Század – tömeg (szállítószalag) előállítása. Az elektromos áram elterjedése új lehetőségeket nyitott meg: a munkanap megnövekedett, stabil és termelékeny berendezések jelentek meg. A fordulópont a Ford autók szállítószalag-gyártásának megkezdése volt. Most egy ember munkája adta az eredményt, amely korábban egy tucat munkavállalóra volt szükség.

? XX. Század – számítógépek és az internet. Az ember megadta a számításokat a gépek számára. Több évtizeden keresztül a számítógépek és az internet együtt nélkülözhetetlenné váltak minden munkában..

Negyedik ipari forradalmi technológia

Sophia Robot

Sofia Robot, amelyet a Hanson Robotics fejlesztett ki. Alkalmazkodik az emberek viselkedéséhez és megtanulja velük való kommunikációt..


Nagy adat


Az emberiséget óriási információs tömb veszi körül, amelyet egyre gyorsabban generál. Strukturálva és irányítva kell, hogy ezt csinálja a nagy adatipar a számítástechnikai iparban..

A Big Data-t mindenütt használják.

  • A települések tanulmányozása során, a cellatornyok adatai alapján.
  • A szőlő termesztése során, figyelembe véve a páratartalmat, a fénymennyiséget és a talaj összetételét több éven át.
  • A közlekedési infrastruktúra tervezésében.
  • A marketingben, a reklámban.

A dolgok internete


A tárgyak internete „intelligens” házak, kórházak, gyárak. A fő ötlet az olyan rendszerek autonóm működése, amelyek sok olyan eszközből állnak, amelyek „beszélnek” egymással. Tudják, hogyan kell tanulmányozni a külső környezetet, nyomon kell követni egymást, reagálni a változásokra. A dolgok internetén az ember mentesül az eszközök vezérlésétől. Nem ad parancsokat nekik.

A tárgyak internete megváltoztatja az ipart is – a termelés rugalmassá és hatékonyabbá válik. A gépek ritkábban hibáznak, mint az emberek, azonnal továbbítanak adatokat, beállítják a folyamatot.


Kiterjesztett és virtuális valóság


A virtuális valóság ígéretes terület a gazdaság és a szórakozás számára. A játékrésen túl a VR és az AR is jó az oktatáshoz. A virtuális szimulátorok nem elhasználódnak, gazdaságosak, és bármilyen balesetet hagynak a virtualitásban.

A tudományos területen az érték hasonló – elvégezhet kísérleteket izolált rendszerben anélkül, hogy környezeti, pénzügyi vagy politikai károkat kockáztatna..


Kvantum számítógépek


Az adatok feldolgozásához az ilyen számítógépek a kvantummechanika jelenségeit használják – kvantum összefonódást és szuperpozíciót. A hagyományos számítógépes rendszerekben az információ alapeleme egy kicsit. Értéke 0 vagy 1. És kvantumban egy kvbit van, amely lehet 0 vagy 1, vagy egyszerre mindkettő..

Technikai szempontból kvantumszámítógép még nem létezik, de a kutatás közelebb kerül a létrehozásához. Ez növeli a számítási teljesítményt, amely elősegíti a számítógépes ismeretek, a kriptográfia és a digitális technológia fejlődését..


3D nyomtatás


A 3D nyomtatók otthonakat, autókat és fogsorokat nyomtatnak. Különböző alakú, szerkezetű és tartalmú tárgyak előállítása egy eszköz alapján a negyedik ipari forradalom tipikus példája. Először az ember a lóerőt motorral cserélte, majd a kézi munkát – gépmunkával, független számítások után – számítógéppel. 3D nyomtatás – technológia, amely ötvözi ezt a három lépést.


Autonóm robotok


A segítő robotok nem új jelenség. De nincs olyan teljesen független robot, amely öntanulná és reagálna, mint egy ember. Megjelenésük ugyanakkor izgalmas és félelmetes..

Az intelligens robotok és a technológiai apokalipszis a filozófia témája. A gyakorlatban a tudósok robotokat próbálnak kifejleszteni az emberek javára, akik már bíznak pilóta nélküli taxikban, vonatokban, autonóm futárszolgálatokon.


Blokklánc és elosztott nyilvántartások


A régi vezérlő rendszerek elavulttá váltak. Költségeket okoznak, érzékenyek a korrupcióra és nem képesek következetesen optimális megoldásokat kínálni. Az elosztott nyilvántartások, például a blockchain, a közösségek kollektív kezelésének új szakaszát jelentik. A teljesen vagy részben decentralizált rendszer garantálja a pártatlanságot, az átláthatóságot és a résztvevők abszolút bizalmát.

A blokkláncnak kilátásai vannak a banki, közigazgatási és társadalmi infrastruktúrában. Bárhol is szükség van tisztességes, a közérdekű döntésekre, nem pedig az egyes tagokra vagy csoportokra.

Klaus Schwab

Klaus Schwab

Klaus Schwab – német közgazdász, a Világgazdasági Fórum elnöke. 2016-ban kiadta a Negyedik ipari forradalom című könyvet. Ő lett a leghíresebb mű, amely nemcsak a kilátásokról, hanem a zajló események veszélyeiről is tárgyalja. Schwab figyelmezteti: el kell kapnunk a technológiai bunkót, hogy az ne többet, mint hasznot ne hozzon nekünk. A problémát egymás után vizsgálja, a történelemről a jövőbeni változásokra mozogva..


A lehetséges veszélyekről Schwab ír:


  • A munkaerő-piaci összehúzódás miatti társadalmi rétegződés: az automatizálás eltávolítja a munkahelyeket a középosztálytól. A szakadék a fejlett országok és a harmadik világ országai között tovább növekszik. De viszont a forradalom új forrásokat hozhat létre az elmaradottak számára..
  • A meglévő energiarendszer aláásása a középosztály romlása miatt.
  • Digitális biztonság és a személyes adatok szivárgása: a technológia fejlődésével az emberi tevékenységek könnyebben nyomon követhetők.

Előnyök:


  • A kapcsolat becsületessége: kevesebb csalás esélye, könnyebb felfedni és megelőzni a bűnözést.
  • A rutin megszüntetése: a robotika és a nagy adatok eltávolítják a papírmunkát. Megszabadítják az embert a monoton munkától. Növelni fogja azoknak a szakmáknak az értéke, amelyekben „a fejeddel, nem pedig a kezeddel dolgoznak”.
  • A gazdaság tökéletesítése: minden ágazat hatékonyabbá válik. Növekszik a természeti erőforrások felhasználásának ésszerűsége. A pilóta nélküli szállítás javítja a logisztikai ágazatot. A gazdaság „átláthatósága” miatt a közvetítők szerepe gyengülni fog.
  • Személyre szabás: a termelést és a szolgáltatásokat mindenkinek testreszabják. Az emberek a virtuális valóságnak köszönhetően testreszabhatják a környezetet.

Negyedik ipari forradalom Oroszországban

pilóta nélküli taxi a Yandex-től

Pilóta nélküli taxi Skolkovóban a Yandex internetes társaságtól.

Oroszországban az ígéretes gazdasági ágazatok fejlesztését az NTI program – a Nemzeti Technológiai Kezdeményezés – révén hajtják végre. Ez egy nemzeti innovációs politikai dokumentum: felelős a feltörekvő globális piacokra cégek létrehozásáért. A programban szereplő projektek 9 fő piac fejlesztésére irányulnak:

  • AeroNet – pilóta nélküli légi járművek, navigáció.
  • EnergyNet – Megújuló (zöld) energia.
  • AutoNet – pilóta nélküli autók.
  • FinNet – kriptovaluták, blockchain, elosztott pénzügyi struktúrák.
  • FoodNet – személyre szabott élelmiszer-előállítási és -szállítási rendszerek.
  • HealthNet – betegség modellezés, biomarkerek, biohakkolás, élettartam-meghosszabbítás.
  • NeuroNet – neurocomuter interfészek, „csatlakoztatva” egy személyt az internethez.
  • MariNet – intelligens felszíni és tengeralattjáró szállítási rendszerek.
  • SafeNet – biztonság, biometrikus hitelesítés, vezérlés.

Oroszország, mint fejlődő ország, megpróbálja lépést tartani az általános tendenciákkal. Így 2016-ban Vlagyimir Putyin a Szövetségi Közgyűlésnek szóló üzenetben beszélt a digitális gazdaság fejlesztésének szisztematikus programjának szükségességéről. Igaz, hogy számos nagy változásra van szükség az ötlet megvalósításához. A vállalatok innovációs potenciáljának növelése, a tulajdonjogok védelmének megerősítése, a vállalkozási ökoszisztéma létrehozása, a digitális biztonság fokozása, az áruk és szolgáltatások hálózati piacának fejlesztése.

Hasonló cikkek

Értékelje a cikket
( Még nincsenek értékelések )
Ajanlo Hasznos
Ajánlások és tanácsok az élet bármely területén
Comments: 2
  1. Csongor

    Mi a negyedik ipari forradalom? Mik azok a fő jellemzői és miben különbözik az előzőektől? Milyen hatása van a munkaerőre és a technológiára? Van-e valamilyen globális hatása? Mennyire vagyunk felkészülve rá Magyarországon?

    Válasz
  2. Ajanlo Hasznos (author)

    Mi a negyedik ipari forradalom? Pontosan mit jelent ez a kifejezés és milyen változásokat hozhat a jövőben? Érdekelne a technológiai fejlődés és az automatizáció hatása az ipari folyamatokra.

    Válasz
Megjegyzések hozzáadása