Szokatlan építmény a dél-koreai főváros északi szélén, a Bukhangszan Nemzeti Park mellett. A terület domborzata arra ösztönzi az építészeket, hogy a rendelkezésre álló teret maximálisan kihasználják.
A leendő tulajdonosok egyik elvárása volt, hogy olyan házat hozzanak létre, amely harmonikusan illeszkedik a természeti tájba, ugyanakkor saját karakterrel és lélekkel rendelkezik. A külső forma egy faragott koronára emlékeztet, éles tüskékkel, vagy egy hihetetlen virágra, amely a hegyekben virágzik.
A ház egy bonyolult vasbeton szerkezet, tört vonalakkal és éles szögekkel. A tökéletes kétrészes tükörszimmetria mindhárom szinten megmarad, harmóniát hozva a végtelen fénytörések káoszába.
Figyeljük meg, hogy a külső falakat valóságos "páncéllá" alakították át, amely gubóként burkolja be az épületet. Csak kis háromszög alakú ablakok hígítják fel. A bevehetetlen homlokzatok mögött az eredeti élő pavilon rejtőzik.
