A cikk tartalma
- Az épület megerősítésének jellemzői és osztályozása
- Alapvető követelmények az épületgépészeti szerelvényekre:
- Az építkezési szerelvényeket fel kell osztani:
- Az építkezés megerősítése
Az első szerkezet megerősítésére fémgerendákat használták a görögök, akik több mint kétezer évvel ezelőtt – BC-ben 470-ben használtak megerősítést. körülbelül. Szicília. A téglafalban alkalmazott vasalás használata azonban nem adta a kívánt eredményt – a fém reagált a falazat varratain áthatoló nedvességre, az ebből következő korrózió sértette a fal szilárdságát.
Ezért a vasalás alkalmazása az építőiparban elválaszthatatlanul kapcsolódik a cement találmányához – így jelenik meg a vasbeton, két tulajdonságot kombinálva: a beton összenyomása és a vasalás meghosszabbítása. A vasbeton összetételének megerősítése gyakorlatilag nem esik ki a korróziónak.
Az építőelemek melegen hengerelt acélból készülnek, kétféle módon előállítva – sima, kerek fém rúd és kerek fém rudak formájában, felületi kiemelkedésekkel.
Az épület megerősítésének jellemzői és osztályozása
A definíció szerint a szerelvények olyan eszközök és alkatrészek, amelyek nem tartoznak bele bármely szerkezet és szerkezet alkatrészeinek fő összetételébe, de biztosítják azok hatékony működését..
A fő szerkezeti szerelvényeket a GOST 5781-82 szerint gyártják. Profiltípuson, célon, gyártási technológiánként különbözik. A periódusos profil megerősítése hullámokat hajtott végre a rudakra – egyenletes és egy bizonyos szögben a hossztengelyhez képest. Kerek megerősítés – egy lekerekített rudazat, amelynek hossza mentén két hosszirányú bordát és keresztirányú kiemelkedést alkalmaznak, spirális vonal mentén három lépésben futva. A sima megerősítésnek nincs hulláma a rúdon.
A szerkezeti megerősítésnek több osztálya van, a fizikai és a mechanikai szilárdsági tulajdonságoktól függően: A-I-től A-VI-ig minden osztály bizonyos minőségű acélból készül. A megerősített acél minőségű (például A500) betűkkel kiegészítéssel is rendelkezhet, amelyek mögött a következő tulajdonságok vannak: „t” – hőkezelt (példa – A500t), „c” – hegesztési megerősítés, „k” – nagy korrózióállóság ” c „- a megerősítést kapucnival erősítik meg.
Alapvető követelmények az épületgépészeti szerelvényekre:
- magas szilárdsági és rugalmassági mutatók;
- merev és tartós tapadás a betonhoz;
- minimális távolság a betontermékekben;
- hatékony hegesztés;
- korrózióállóság és a fém kimerültsége.
Az építkezési szerelvényeket fel kell osztani:
- a fő anyag szerint: acél és nem fém;
- a gyártási módszer szerint: huzal, kötél és rúd;
- a profil mentén: kerek, sima és periodikus profilú;
- az elvégzett funkciók szerint: feszített és nem feszített;
- cél szerint: összeszereléshez, forgalmazáshoz és munkához;
- szerelési módszerrel: kötött (keret, háló) és hegesztett.
A fő GOST, amely szerint a szerelvények gyártása jelenleg folyik, a GOST 1088-94 és a STO ASChM 7-93 feltételei. Az ilyen szerkezeti megerősítés időszakos profilja félhold hullámhosszúságú, ahol a keresztirányú bordák nem keresztezik a hosszirányúkat, ellentétben a gyűrűs profillal (GOST 5781-82). A félhold hullámosítási profilt széles körben használják az európai országokban, és megvan a saját európai szabványa – EN-10080-1 (1998). Meg kell jegyezni, hogy mind a gyűrű alakú, mind a félhold alakú megerősítő profiloknak vannak saját hátrányai: a bordák gyűrű alakú összeköttetése csökkenti a rúd szilárdságát, koncentrálva a feszültséget a csomóponton; a félhold profil tulajdonságai a merevség és a betonhoz való tapadás szempontjából alacsonyabbak, mint a gyűrűs profil tulajdonságai. A hengerelt fémgyártók jelenleg új típusú megerősítő profilokat kutatnak a teljesítményük javítása érdekében..
A GOST 5781 szerint megerősített acélok mechanikus tulajdonságokkal bírnak az acél kémiai összetételében. Erősítő profilok gyártásához szilikonnal és mangánnal (25G2S, 35GS) ötvözött szénacélokat (3-5sp) használnak. Az extra erős acélok titánnal és krómmal (23Kh2G2Ts, 23Kh2G2T) vannak ötvözve. A melegen hengerelt rúd standard hossza 6,8-11,2 m, ritka esetekben akár 25 m.
Az építkezés megerősítése
Az elmúlt évtizedekben a monolit betonozás technikáját széles körben alkalmazták épületek és építmények építésében. Az ezzel a technológiával újjáépített tárgy nagy szilárdságot nyer, nem is beszélve az ilyen épületek esztétikai vonzerejétől. Az építkezés megerősítése a beton összetételében összekötő keretként szolgál, egyfajta csontvázként, hullámos felületének köszönhetően, megbízhatóan a betonba rögzítve..
Az elmúlt évtizedekben az összes nagyszerkezet a monolit betonozás technikájával épült. Gátok és vízerőművek, gátak és hidak, köz- és civil épületek – mindegyik bizonyos fokozatú szerkezeti megerősítésű betonból épült.
A vasalás leggyakoribb használata a vasbeton termékek egyik fő alkotóeleme, a padlólapoktól a szobrokig és az állványokig..
Az építési megerősítést a legkritikusabb épületszerkezetekben használják, ezért jellemzőinek mindig magasnak kell lenniük.
Milyen változások történtek az építőipari szerelvények terén az elmúlt években? Melyek az új technológiák és megoldások, amelyek megkönnyítik a munkát és hatékonyabbá teszik a folyamatokat? Mik a legfontosabb kihívások és trendek az építőipari szektorban jelenleg?
Az építőipari szerelvények terén az elmúlt években számos változás történt. Az új technológiák és megoldások nagyban megkönnyítik a munkát és hatékonyabbá teszik a folyamatokat. Például a korábban manuális munkát igénylő feladatokat most már gépek és robotok végezhetik. A digitalizáció terjedése szintén fontos szerepet játszott az építőiparban, a tervezéstől kezdve egészen a kivitelezésig. Virtuális valóság, mesterséges intelligencia és automatizáció jelentős előrelépéseket eredményezett.
Az ilyen új technológiák és megoldások terjedése azonban számos kihívással jár. Az átállás és a beruházás költségei magasak lehetnek, és a szakembereknek frissített ismeretekkel kell rendelkezniük. Emellett a munkaerőhiány és a magas költségek is további kihívásokat jelenthetnek az építőiparban. Az energiahatékonyság és az épületek fenntarthatósága is fokozott figyelmet kap ezen a területen, ami szintén a trendek közé tartozik.
Az építőiparban tapasztalt változások és technológiai fejlődés nagyban hozzájárulhatnak a hatékonyabb munkafolyamatokhoz és a jobb minőségű építésekhez. Azonban ezekkel a fejlődésekkel járó új kihívásokkal is szembe kell nézni. Az átállás költségei magasak lehetnek, és a szakembereknek rendelkezniük kell a megfelelő ismeretekkel és képességekkel. Az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány és magas költségek további kihívást jelenthetnek. Emellett az energiatakarékosság és fenntarthatóság is növekvő figyelmet kap ezen a területen.
Működésükben és elérhetőségükben mennyiben nyújtanak előrelépést az építőipari szerelvények a múltban jellemző eszközökhöz képest?