Az alap megerősítésének kiszámítása és a helyes megerősítés

A cikk tartalma

• Építőipari szerelvények – szétszereljük a választékot
• Vizuálisan a megerősítés munkájáról
• A könyvjelző metszetének és sűrűségének kiválasztása
• Miért és hogyan kell elosztani a megerősítő vonalakat?
• Védő és elválasztó rétegek
• Fektetés, kötés, távtartó dugók és egyéb finomságok

Az alap szilárdsága a helyes megerősítéstől, valamint a rajta álló ház integritásától függ. Az alap az épület alapja, és erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani. Beszélünk arról, hogyan működik az alap megerősítése, hogyan kell helyesen kiszámítani a megerősítés szükséges mennyiségét és a helyes kötésről.

Építőipari szerelvények – szétszereljük a választékot

A FÁK-ban a legnépszerűbb megerősítési termékek melegen hengerelt acélból készülnek a GOST 5781 szerint. Ezek 6–80 mm átmérőjű fém rudak, profilos hornyokkal a felületen. Az ilyen hengerelt fémet a nagy rugalmassági modulus jellemzi, körülbelül 200 kPa.

A fémvasalás megkülönböztető tulajdonsága az úgynevezett kiterjedési terület jelenléte – egy anyag ideiglenes állapota, amely meghaladja a rugalmas deformáció határait a fizikai megsemmisítés előtt. A megerősítés műszaki tulajdonságait a gyártáshoz használt acél osztály határozza meg: a legkevésbé tartós A-I-től a legerősebb A-VI-ig.

A sima megerősítés felhasználható a szerkezeti megerősítéshez. Fő hátránya a fém csökkent tapadása a beton tömegéhez, ezért ésszerű sima megerősítésű elemeket nagy tengelyirányú szakítóterhelések hiányában tervezni..

Vizuálisan a megerősítés munkájáról

Először vizsgáljuk meg a vasbeton oszlop modelljét. Normál körülmények között tengelyirányú terhelésnek van kitéve, amely a tömörítés következtében a sor lineáris tágulását eredményezi a középtől kifelé. A beton nem műanyag, és ilyen környezetben kimerültségnek van kitéve. Az oszlop megerősítése önmagában veszi a terhelés egy részét, és arra kényszeríti az egész tömegtáblát, hogy ne bontsa ki, hanem hajlítsa meg az elfogadható határokon belül. A keresztirányú megerősítés megerősíti a széleket és megakadályozza a ferde repedéseket.

A második modell egy vízszintes gerenda, amelyet az élek támasztanak le, és a közepén terhelés történik. Ilyen körülmények között a vasalás nélküli beton a saját súlya alatt is megsemmisülhet. A betonban lévő acél rugalmasságot nyújt, míg a beton maga megakadályozza a megerősítés pont deformációját, így az alkalmazott terhelés eloszlik a gerenda teljes hosszában.

A gerenda modell szinte teljes mértékben megfelel az MZLF-nek, de mély komplex alapokban az oszlop elv a merevítőkön működik. Az alapra nehezedő teher egyenetlenül csökken a falban lévő nyílások és az egyes szakaszok eltérő súlya, vagy más tervezési jellemzők miatt. A talaj sűrűsége az alapzat alatt szintén egyenetlen. Egyetérthet abban a véleményben, hogy az alapítvány fő feladata az, hogy ártalmatlanul átvegye a szerkezet terhelését, majd azt helyesen osztja el a tartópontok között..

A könyvjelző metszetének és sűrűségének kiválasztása

A betontermékek fő megkülönböztető tulajdonsága a hosszirányú megerősítő elemek keresztmetszete a keresztmetszetnél. Ennek az értéknek a beton tömegének keresztmetszetéhez viszonyított arányát töltési sűrűségnek nevezzük. A tömegétől, terhelésétől, típusától és akár a szerkezet metszetétől függően a sűrűség 0,1–2,5% lehet, az alapozáshoz a 0,1–0,3% értéket kell betartani..

A hosszirányú megerősítő rudak és a sarok D-bilincsek minimális vastagságát a tényleges span hossz határozza meg:

• legfeljebb 3 m-es területeken a vasalás legfeljebb 10 mm lehet;
• 3 m-nél nagyobb széleken – legalább 12 mm;
• ponton terhelt gerendákon (oszlop-vázszerkezet) – legalább 14 mm 0,2% -os töltési sűrűséggel.

A szalag alapjainak sarkai és ütközőinek megerősítése L alakú bilincsekkel: 1 – hosszirányú megerősítés; 2 – keresztirányú megerősítés; 3 – függőleges megerősítés; 4 – L alakú bilincsek

Összegzésül: egy 400×900 mm-es szalag Alapítvány keresztmetszeti területe 36×10 ^ 4 mm², vagyis a hosszirányú megerősítés optimális keresztmetszete 360 ​​mm². Az SP 52-101-2003 szabvány szerint a nem feszített beton esetében a kiszámított értéket felfelé kell választani: vagy 5, 10 mm-es rudat (ha a peremek hossza megengedi), vagy 4, 12 mm-es rudat (jelentős biztonsági mozgástérrel).

Felhívjuk figyelmét, hogy az egyenértékű sűrűség feltételesen elérhető három, egyenként 14 mm-es rúddal, akár 16 mm-es kettővel, tehát hol álljon meg? Ennél a pontszámnál a tapasztalt tervezők néha nem adnak egyértelmű ajánlásokat, józan ész alapján azonban a lehető legkevesebb átmérőjű rudat kell fektetni. Ne feledje azonban, hogy a túl sűrű megerősítő ketrec megnehezítheti a beton kiömlését és tömörítését..

Miért és hogyan kell elosztani a megerősítő vonalakat?

A fenti számítási módszer vékony gerendákra vonatkozik, amelyekben a megerősítést egy sorban végezzük, azonos védőrétegekkel felül és alatt. A gyakorlatban soha nem ismeretes egyáltalán, hogy viselkedik-e a betongerenda, milyen irányba hajlik, hol vannak feszültség és összenyomás zónái. Mivel az alap szélesség / magasság aránya legalább 1: 2, a vasalás tervezési vonalát mind a felső, mind az alsó széle alatt végzik..

De ez még nem minden. A tömeg stabilizálása és a szilárdság biztosítása érdekében ún. Szerkezeti megerősítést alkalmaznak. Elsősorban függőleges és vízszintes keresztirányú elemeket – rudakat vagy szorítókat – foglal magában. Számításukat a könyvjelző sűrűsége szerint is elvégezzük, ez legalább a keresztmetszet 0,025% -a, de nem keresztirányú, hanem hosszirányban a függőleges és vízszintes metszősík mentén. A bilincsek általában a megerősítés alatt lévő 1-2 számú megerősítésből készülnek, a beépítési lépés 0,8-1,4 méter.

Védő és elválasztó rétegek

A vasbeton vízszívó képessége miatt, amely nem nulla, a vasalás erősen korrodált. Ezt a hatást minimalizálhatjuk, ha minden megerősítő vonalhoz burkolat burkolatot biztosítunk. Az alap föld alatti részén a réteg vastagsága legalább 40 mm, kültéri szerkezeteknél – 30–35 mm, a szigetelt épületeknél – 25 mm, vízszigetelés esetén – 15–20 mm. A védőréteg semmiképpen sem lehet vékonyabb, mint a használt megerősítés..

A fő megerősítés vonalai közötti szabad teret osztó tömegnek nevezzük. Mivel a deformációs jelenségek erősebben manifesztálódnak a beton felületén, a megerősítés nélküli szakasz szélessége nem haladhatja meg egy bizonyos értéket. Melyik? A színfalak mögött egy adott oldal szélességének 1/4-es értéke kerül felhasználásra, azaz a vasbeton keret oldalain 3 vagy 4 hosszirányú rudat kell hozzátenni, 1–2 számmal kevesebbet, mint a fõ megerõsítés. Az így kapott, 450 mm-nél szélesebb szalagokat dróthálóval kell megerősíteni.

Fektetés, kötés, távtartó dugók és egyéb finomságok

A megerősítő keretet a legtöbb esetben az alábbiak szerint szereljük össze:

1. Az alsó megerősítési vonal hosszirányú rudait a gödör alján fektetik.
2. Össze vannak kötve egy 20 névleges átmérőjű átfedéssel, és forduláskor azonos vastagságú és azonos átfedéssel L alakú elemekkel vannak rögzítve..
3. Az alsó sor az alsó védőréteget képező távtartó dugókra van felszerelve.
4. A keresztirányú vasalás megerősítése a beállított hangmagassággal kötött. Ezek lehetnek többirányú U-bilincsek vagy téglalap alakú gyűrűk. Fontos árnyalattól: az összes hosszirányú megerősítő rudat – beleértve a segédrudakat is – a bilincsek belsejébe, és nem a külsőbe kell felszerelni.

Csak a fő megerősítés felső csíkját kell átjuttatni a bilincsekbe, össze kell kötni, és az éleket konstruktív hosszanti megerősítéssel kell elválasztani. Minden elemet ajánlott huzalköteggel rögzíteni, előnyben részesítve az ívhegesztést. A védőrétegek beállítása után feltöltheti a szigetelőlemezeket és betonozhat.