A NASA építészeit azonban mindez nem tántorította el. Inkább az ellenkezője: „Minél nagyobb kihívást jelent a feladat, annál több lehetőség van a bizonyításra” – döntöttek.
Az építkezés helyszínéül választott helyszín minden volt, csak nem érdekes. Ez egy olyan terület, amelyet minden oldalról tipikus melbourne-i külvárosi téglaházak vesznek körül. Ezzel szemben az új épületnek átláthatónak kellett volna lennie.
„Ha ezt sikerül elérni, akkor a táguló tér illúziója jön létre, és a ház sokkal nagyobbnak fog tűnni” – magyarázzák a szakértők.
Ezért van az épületnek minimális belső fala. A természetes fény minden zugba és sarokba beárad, fantasztikus napfény- és árnyékmintákat hozva létre. Mindez könnyedebbé teszi a belső teret, amely légies és rendezetlen érzetet kelt. Ha ehhez hozzáadjuk a helyiségek minimális szélességét (egy ilyen teherhordó szerkezet maximális költségmegtakarítást tesz lehetővé) – és a kép teljes.
Mi az, hogy „Élet a kerítésen túl”?