Az építészek szerint a fő cél az volt, hogy az épületet a városnak ebbe a részébe integrálják, ahol a Andok hegység, vizuálisan és tektonikusan is rendkívül erőteljes. Ezért a hegyvidéki tájat kézenfekvő háttérnek tekintették.
Ami a fentieket illeti, a javasolt elképzelés megvalósításának stratégiája az volt, hogy a házat úgy helyezték el, mintha valahol egy lejtőn állna, és a belső térben lévő lejtők segítségével. A kiigazítás eredményeként egy szokatlan bejáratot hoztak létre, valamint gyermekszobákat, ahol van hely az ágyaknak, és lehetőség van az égre nézni.
Fontos feladat volt a hűvös levegő könnyű és állandó keringésének biztosítása. Ennek következtében az ablakokat és ajtókat összehangolták, és vizuális integrációt hoztak létre.
Az építési fázisok során először támfalakat helyeztek el, hogy vízszintes síkot hozzanak létre a ház közterületein. Másodszor, a tartályok felszerelése és felülről történő összeszerelése során. Harmadszor, a darabokat egyesítő és szellőztetett homlokzatot létrehozó, körbefutó anyagukban.
Az anyagokat nem csak alacsony költségük, hanem alacsony fenntartási költségeik miatt is választották. Tartósságukat is figyelembe vették, ami hozzáadott értéket jelentett belsőépítészet.
Az olyan építészeti elemek, mint az ablakok és ajtók racionálisan vannak elhelyezve a házban, nemcsak a költségek alacsonyan tartása érdekében, hanem azért is, hogy a környezettel egységes építészeti világot teremtsenek.
Hogyan lehetne egy konzolos konténerházat még elképesztőbbé és funkcionálisabbá tenni tervezési szempontból?
Mi volt a legnehezebb része ennek a tervezési projektnek?