Az építészeti gigantizmus szinte pszichotróp hatással van az emberi pszichére. Jól megértették a diktátorok, az önkényuralmi rendszerek „építészei”. Ezért a sztálinizmus és a hitlerizmus fáradhatatlanul óriásokat formált, elnyomva a kisembert a nagyszerűségükkel, nem a világegyetem Teremtőjének hatalmát és nagyságát tükrözve, hanem a politikai piramis csúcsára emelkedett vezetők – a huszadik század olimpikonjai – hatalmát és hajlíthatatlanságát.
A vallások és nemzetek közötti szüntelen ideológiai háborúk kiegyenlítették Newton nagyságát és dicsőségét. Aligha tudjuk elképzelni, hogy a felvilágosult kortársak milyen hatalmas jámborsággal tekintettek rá… Meg kell jegyezni, hogy Sir Isaac csak a huszadik század elejére, viszonylag nemrég vált fizikussá. És a maga idejében inkább volt bűvész, mint tudós.
Newton elsősorban alkimistaként és teológusként volt ismert, másodsorban természettudósként. Jó okunk van azt hinni, hogy a fej a Mint alkimista nem véletlenül volt, ez volt az ő idejében a brit kincstár feltöltötték több tonna arany, amelynek eredete még mindig ismeretlen.
Newton hírneve olyan nagy volt, hogy a neki szentelt grandiózus, az egyiptomi piramisokat is felülmúló zsenotáfium csak kortársunkat lepheti meg, nem pedig a 18. század tudósát. Mivel a természettudomány a világ megismerésének holisztikus rendszere volt, nem volt áthatolhatatlan határvonal a fizika és a teológia között. És Newton volt az az ember, akinek sikerült megvalósítania az éltető teljességet – a szemléletben és a sikeres alkímiában.
A francia építész, ellentétben a tekintélyelvű, szovjet vagy fasiszta építészekkel, a Teremtő nagysága és a világegyetem kiterjedése inspirálta, tele feltáratlan, érdekes titkokkal. A nagyszerűség eredete az, ami átragyog a projektjeiben, nem pedig a halandó vezetők dicsőítésének vágya, akiknek a hírneve olyan, mint a reggeli harmat. És Newton volt az a ritka mágus, varázsló, akiben megnyilvánult az isteni elme nagysága, aki mind a mély, szellemi misztériumokat, mind a tisztán pragmatikus, fizikai misztériumokat figyelembe vette, ami a későbbi középszerű elméket annyira felemelte, akik nem vették észre a fő.
A neoklasszicizmus egyik szószólója és megteremtője úgy vélte, hogy a fény különleges érzést képes kiváltani: az isteni szellem jelenlétét. Ez az elképzelés számos projekt alapjául szolgált. Például Newton óriásgömbjében éjszaka erős tűznek kell égnie, amely a Napot jelképezi. Napközben pedig a csillagképeket utánzó speciális lyukakon átszűrődő nappali fénysugarak a csillagos égbolt illúzióját keltik, megvilágítva és inspirálva a sugarakkal.
A háromszintes hengeres alapra ültetett ciprusfák voltak, mert az ókori Görögországban és Rómában ezek a fák a gyász és a gyász jelképei voltak. A gömb alakú portál egy hosszú, sötét alagutat helyettesít, amely Newton szarkofágjának hatalmas ürességébe vezet. Itt a mesterséges csillagos égbolt állítólag végtelen hatást vált ki az érzékeny emberekben – egy különleges lelkiállapotot, amelyet a világegyetem nagysága kelt, és ennek következtében egy isteni elmét, amely képes érzékelni ezt a nagyságot.
Szerencsére egy ilyen grandiózus projekt nem valósulhatott meg – több okból is. A francia építész gigantizmusa ugyanis teljesen hátborzongató, inkább a halál nagyságát hangsúlyozza, mint az életet adó isteni erőket. A halál győzelme az élet felett nem kellene, hogy ennyire nyilvánvaló legyen.
Érdekesnek találod Étienne-Louis Boullée munkásságát és különösen az Érzelmi gigantizmus Newton cenotaph projektjét? Kíváncsi vagyok, hogy mit gondolsz erről a művészeti stílusról és hogyan kapcsolódik az érzelmi megnyilvánulásokhoz. Mit gondolsz, milyen hatással lehet ez a projekt az emberek érzelmi állapotára és hogyan érinti az általános közönséget?
Személy szerint érdekesnek találom Étienne-Louis Boullée munkásságát, különösen az Érzelmi gigantizmus Newton cenotaph projektjét. Ez a művészeti stílus a monumentális építészetet képviseli, és az érzelmekre építve törekszik a hatásos megjelenítésre. A mesterei között látható, hogy az építészeti forma és az érzelmi állapotok között erős kapcsolat van.
A Newton cenotaph projekt nagyon erőteljes érzelmeket vált ki belőlem, hiszen rendkívül grandiózus és lélegzetelállító építményként ábrázolja a természet törvényeinek felfedezőjét. Úgy gondolom, hogy ez a monumentális alkotás képes lehet az emberek érzelmi állapotára is hatással lenni, mert a gigantikus méret és az elrendezés lenyűgöző látványt nyújthat.
Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az Érzelmi gigantizmus Boullée munkásságának része, tehát nem mindenki számára elérhető vagy hozzáférhető. Az általános közönség valószínűleg nem mindig lép kapcsolatba ezekkel az építészeti alkotásokkal, így korlátozott hatással lehet az érzelmi állapotukra. Akik mégis találkoznak vele, azoknak az érzelmek sokféle formában nyilvánulhatnak meg, például a megszokottól eltérő méretarányok által keltett csodálattól vagy tisztelettől.
Érdekesnek találom Étienne-Louis Boullée munkásságát, különösen az Érzelmi gigantizmus Newton cenotaph projektjét. Ez a stílus a monumentális építészetet képviseli, az érzelmekre építve törekszik hatásos megjelenítésre. A Newton cenotaph projekt nagyon erőteljes érzelmeket vált ki belőlem, grandiózus és lélegzetelállító építményként ábrázolja a természet törvényeinek felfedezőjét, ami hatással lehet az emberek érzelmi állapotára. Ugyanakkor nem mindenki számára elérhető, így korlátozott hatással lehet az átlagos közönségre. Azok, akik mégis találkoznak vele, különböző érzelmi reakciókat tapasztalhatnak.