A tetőtéri padló szigetelése fa gerendákkal

A cikk tartalma

• Miért van szüksége a tetőtér hőszigetelésére?
• A szigetelés lényege
• A szigetelés megválasztásának fő kritériumai

A hideg évszakban a magánházak hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül történik. Ebben a tekintetben a hőszigetelési munkálatokat fűtetlen tetőtéri épületekben végzik. A legtöbb esetben a tetőtér padlóját hőszigetelő szigeteléssel kell ellátni. Nézzük meg az ilyen hőszigetelés technológiáját.

Miért van szüksége a tetőtér hőszigetelésére?

A kihasználatlan tetőtér fő feladata a ház belső és utcai hőmérsékleti különbségeinek kiegyenlítése. Ha a tetőtér nincs hőszigetelve, akkor a fűtési szezonban átlagosan a ház hőmennyiségének harmada elveszik a tetőn keresztül, ezért az épület fűtésének költségei ugyanolyan összeggel növekednek..

Hogyan történik a hőveszteség? Tény, hogy a fűtetlen tetőtérben a levegő hőmérséklete általában több fokkal magasabb, mint a külső. Vagyis télen a tetőtérben mindig fagyos, nyáron éppen ellenkezőleg, forró. A fűtési rendszerek levegője a mennyezetre emelkedik. Ha a mennyezet szigetelése elég gyenge, akkor a hő részben a tetőtérbe kerül, és nem fűti a ház helyiségeit.

A tetőtér rossz szigetelésével kapcsolatos egyéb problémák is vannak. Például a hideg mennyezettel érintkező meleg levegő lehűl, és visszaugrik a padlóhoz, ezáltal fokozva a hátrakeringetést és a huzatot. Forró időben az ellenkező helyzet alakul ki – forró levegő lép be a helyiségekbe a tetőtérről.

Az ilyen folyamatok a termikus kellemetlenségeken túlmenően a mennyezet kondenzációjának kialakulását is hátráltatják, amely jelentősen növeli a ház páratartalmát, és a penész megjelenéséhez vezet. A tetőtérben páralecsapódás is kialakulhat, amely rothadó faszerkezeteket és a fém elemek korrózióját okozza. A tető levegővel történő melegítése télen a ház helyiségeiből a tetőtérben keresztül a tető lejtőin felhalmozódott hó megolvadásához jégcsapok kialakulásával, valamint a csatornák és az apályok lefagyásával jár..

A szigetelés lényege

A tetőtéri padló hőszigetelése akkor tekinthető magas minőségűnek, ha lehetővé teszi bizonyos eredmények elérését.

A tetőtér megfelelő szigetelésének fő kritériumai a következők:

• a hőmérsékleti ugrások minimálisak;
• az átlagos hőmérséklet közel áll a ház többi helyiségének mutatóihoz;
• a tetőtér védi a télen a hidegtől és a nyáron a hőtől, csökkentik a fűtés és a légkondicionálás költségeit;
• kicsi a kondenzáció a zárt tetőtérben;
• télen – legalább jég és jégcsapok a tetőn, a tetőfedő anyagok hidegek.

A szigetelés munkájának alapelve az, hogy a fűtött helyiségek és a padlás közötti padlógerendák síkjában hőszigetelő anyagot helyeznek el..

1 – láda; 2 – belső dekoráció; 3 – gőzgát; 4 – padlógerendák; 5 – szigetelés; 6 – vízszigetelés

Fontos tudni! Fel kell szerelni egy gőzzárat és vízszigetelést is, mivel a szigetelésnek mindig száraznak kell lennie.

A tetőtér szigetelése egyszerű, de ugyanakkor jó hőszigetelés is elérhető, feltéve, hogy betartják a legfontosabb feltételt – a felhasznált anyag megfelelő vastagságát. A minimum mutató átlagosan 300 mm-en belül ingadozik, függetlenül a szigetelés típusától. Ha a vastagság kisebb, akkor a hőszivárgás elkerülhetetlen..

A szigetelés munkafolyamata egyszerű – az anyagot kb. 200 mm magasságban helyezzük el a gerendák között. Ebben az esetben a varratok maximális kifutási sebességének kell lennie. A szigetelőréteg többi része a gerendák tetején helyezkedik el, az alsó anyagrétegre merőleges irányban. Ez a technika lehetővé teszi a „hideghidak” megbízható elszigetelését.

A szigetelés megválasztásának fő kritériumai

Jelenleg a mester rendelkezésére áll különféle típusú hőszigetelő készülékek, amelyek alkalmasak fagerendákra történő fektetésre. Mivel hatékonyságuk szintje összehasonlítható, az anyag kiválasztásakor az árparaméteren, a súlyon és a beszerelés bonyolultságán túlmenően mindegyik anyagot nagyrészt a felhasználás tartósságának és biztonságának kritériumain kell figyelembe venni..

A szigetelés káros tényezőkkel szembeni ellenállását a következők határozzák meg:

1. Szilárdság, gyűrődésekkel és összenyomással szembeni ellenállás, deformációval szembeni ellenállás vagy mechanikus terhelés hatására fellépő rombolás.
2. Védelem a fagy és a túlmelegedés okozta pusztulás ellen.
3. Nedvességállóság, légáteresztő képesség – az anyag nem változtatja meg tulajdonságait víz hatására, azonban lehetővé teszi a levegő átjutását, hogy a ház hőmérséklete és páratartalma normális egyensúlyt biztosítson..
4. Szerves alkotóelemek hiánya, amelyek érzékenyek lehetnek penészre, vagy vonzóak lehetnek rágcsálókra és rovarokra.

Az anyag működésének biztonsági mutatói a következők:

1. Tűzállóság. A szigetelést nem éghető anyagból kell készíteni.
2. Az anyag összetételében nincs illékony mérgező anyag, beleértve a lángnak való kitettség eredményeként képződött anyagokat sem.
3. A szigetelés kémiai semlegessége és hipoalergén hatása.

Összefoglalva vegye figyelembe a különféle melegítők előnyeit és hátrányait. Típustól függően a hőszigetelő anyagot táblák, tekercsek, laza formák vagy brikett formájában szállítják.

Főbb szigetelőanyagok:

1. Ásványi (üveg, bazalt) gyapjú. Üveghulladékból vagy gabbro-bazalt kőből készült:

• plusz – tartósság, tűz, vegyi ellenállás;
• hátrányok – allergéneket tartalmaz, ezért a telepítést látószervek és légzés védelmével kell elvégezni; az anyag részecskék maradhatnak a ruházaton; az üveggyapot hajlamos a gyűrődésre.

2. Ecowool (összetétel – papírhulladék és tűzoltó alkatrészek):

• plusz – nem ég, nem rothad, nem nő penészes, nem tartalmaz allergéneket;
• mínusz – fokozott gőzgátlót igényel.

3. Meghosszabbított agyag, perlit és vermikulit (égetett agyagból, vulkanikus kőzetekből és csillámból állnak):

• plusz – az anyag nedvességtől védett, nem tűzveszélyes, nem nő penészes, nem vonzó a rágcsálók számára, folyóképessége miatt kényelmesen alkalmazható nehezen hozzáférhető helyeken;
• mínusz – nehéz, nagy terhelést jelent a szerkezeti elemekre.

4. habszivacs (habosított műanyag) és polisztirol (hőre lágyuló polimer):

• pluszok – a legalacsonyabb hővezető képesség az összes fűtőberendezés között, nem összeomlik nedvesség hatására, nem nő penészesnek;
• – mérgező anyagokat bocsát ki tűznek kitéve, rágcsálók által károsítva.

5. Poliuretán hab (gázzal töltött műanyag), penoizol (karbamid hab):

• pluszok – porlasztással egyenletesen alkalmazzák a szerkezeti elemekre, amelynek eredményeként folyamatos hőálló réteg jön létre, az élettartam évtizedekben kerül kiszámításra;
• hátrányok, az anyag felhasználásával végzett szigetelési munkákat csak szakosodott cégek végezhetik.

6. Fólia polietilén hab (habosított polietilén alumínium fóliával):

• plusz – vízszigetelő szerként is felhasználható;
• hátrányok – nem engedi a levegő átjutását, és csak kiegészítő szigetelésként használható, mivel hatékonysága alacsony.

7. Természetes szerves anyag: tőzeglapok, nád, fűrészpor:

• plusz – olcsóság, könnyű súly, jó hővédelem;
• gyulladásveszély, rovarok, gombák és penészkárosodások hajlama.