A cikk tartalma
Manapság, amikor a mesterséges világítás életünk általános részévé vált, a természetes napfény különféle lehetőségei egyre inkább divatossá válnak. Ezenkívül a fő lámpatest energiáját a tervezéshez és alternatív energiaforrásként is felhasználják..
Az emberiség története a fényharc története, amelyet végül megtanultunk „megszelídíteni” és használni. A fényért harcolni kellett attól a pillanattól kezdve, hogy megjelenik az első ház: egyrészt egy embernek menedékre volt szüksége a hideg és a rossz időjárás ellen, másrészt, mint egy „nappali” állat, minél több napfényt akart a házba. A primitív házban először az egyetlen fényforrás (a tűz kivételével) a kémény lyuk volt. Az orosz „csirke” kunyhókban egy ilyen készüléket kéménynek hívtak. Az ókori görög épületekben azonban a tető kerek lyukát (opeion), bár történelmileg füstlyukból származtak, már fényforrásként használták. Például ez a római panteon hatalmas operációja, amely fényoszlopot küld át a tetőn lévő nyíláson, több mint 60 négyzetméteren. m. A „felső lámpa” különösen elterjedt volt a reneszánszban – talán ugyanakkor először tetőablaknak nevezték.
Mennyezeti ablakok: tetőablakok
Manapság a tetőablaknak több célja van: egyrészt ellátja közvetlen funkcióját – megvilágítja a házat, másrészt díszíti és megváltoztatja a tér dekoratív megoldását. És a közelmúltban megtanultak integrálni a szellőztető rendszereket a tetőablakba (például szabályozott füst nyílások). A tetőablakok (tetőablakoknak vagy áttetsző szerkezeteknek is hívják) mind lapos, mind enyhén lejtős tetőkre vannak felszerelve. Fő előnye a hagyományos függőleges ablakokkal szemben, hogy a fény elhelyezése miatt csaknem kétszer halad át rajtuk.
Ugyanakkor elvégzik a hibátlan víz- és hőszigetelést is, ha szükséges, elkészítheti úgy, hogy a felső ablakok kinyithatók legyenek. Ami az ilyen ablakok alakját illeti, meglehetõsen változatosak, és a legfontosabb, általában, hogy terjedelmesek: kerek vagy piramis kupolák, boltozat és öböl ablakai, amelyek a helyet nyitottabbá és festõsebbé teszik. Ha jelenleg nincs szüksége ilyen mennyiségű fényre, könnyen beállíthatja ezt a pillanatot: speciális redőnyök és függönyök készülnek az ablaklámpákhoz, amelyek távolról vezérelhetők. Ráadásul rendkívüli fényhatások érhetők el a tetőablakokban használt színes ólomüveg ablakokkal: az erősebb megvilágításnak köszönhetően sokkal fényesebben néznek ki, mint a függőleges ablakokban. A tetőablakok néha a szoba teljes tetejét elfoglalják, egy teljes áttetsző tetőt képeznek. Ezek a megoldások nagyon jók a tetőtérben lévő bármely megfigyelő irodában, otthoni fedett medencében, téli kertben (ahol a falak átlátszóak is lehet) és otthona sok más területén..
Hogyan szorozzuk meg a napfényt?
Ha rajta van az elárasztott helyek rajongója, akkor fontolóra veheti jövőbeli otthonának kialakítását, hogy a legtöbbet hozza ki az utcából származó természetes fényből. Manapság az üveg egyáltalán nem jelenti azt, hogy vékony és hidegen átjárható. A modern laminált üveg lehetővé teszi, hogy az egész ház is üvegből készüljön. Manapság sokan már így alakítják ki a nappali szobát – egyfajta folyamatos, negyven méter nagyságú öböl ablakot (és néha átlátszó tetővel). Az úgynevezett „második fény” nagyon népszerű, azaz egy mennyezet nélküli nappali (egyetlen üvegezett tér az 1. és 2. emelet között).
Különböző átlátszó elemekkel: üvegajtók és válaszfalak, a belső ablakok a falakban sokféle fény érhető el a lakás területén. Ez különösen igaz azokra a területekre, amelyek hagyományosan nem rendelkeznek ablakokkal: folyosón, előcsarnokban, fürdőszobában, öltözőben, valamint olyan helyiségekben, ahol nincs természetes fény (észak felé néző, a földszinten található, stb.). Mellesleg a természetes insolatáció tervezésekor figyelembe kell venni az emeletek számát és a helységnek a világ egyik oldalára való tájolását. Például ismert, hogy az északi helyiségekben a világítás a legalacsonyabb, de a leginkább egyenletes és nyugodt. A délnyugatra néző szobákban azonban a forró évszakban elviselhetetlenül eldugós lehet – és ez nem számít annak a ténynek, hogy a vakító nap állandóan eltalálja a szemét. Sőt, minél magasabb a padló, annál erősebb a megvilágítás..
Ideális esetben az üvegezés során figyelembe kell venni az éghajlatot, amelyben a ház található: például a déli országokban inkább a déli naptól való védelmet, mintsem a megvilágítást kell érdekelnie. Jó lenne az évszakokat is figyelembe venni: elvégre a tél sokkal több fényt igényel, mint a nyár. Így az üvegezés ideális típusa a legszélesebb és legmagasabb ablak, amely ideális hőszigetelést biztosít (ideértve a fagyot is), és emellett kívánatos a „sötétítés” lehetősége is – egyfajta kaméleon ablak, amely túl erős támadásra reagál. nap.
Napfény: szépség és energia
Használhatja a természetes fényt mint tervezési elemet, amint a középkorban a gótikus katedrálisok ólomüveg ablakain vagy a Le Corbusier csodálatos alkotásában – a Notre-Dame-du-Haut kápolnában, Ronchampban tették -, ahol mesés hatás érhető el kaotikusan szétszórt, kaotikus ablakok segítségével. sok kis „reflektor”. Az üveg teljes felhasználásával lehetőség van a helyiségnek a fénynek a „nyitására” (az ablakok szalagrendszere ugyanazon Le Corbusier találmánya). De az építészek manapság nemcsak a világításhoz használják a fényt: megtanultak a napfényből kinyerni az energiát, és „tartalékban” felhalmozzák.
Például korunkban ez egy nagyon gyakorlat, amikor egy biosoláris ház nappal tárolja az energiát, majd azt áramfelvétel formájában „elosztja”. Emlékezzünk vissza V. Sobek német építész csodálatos „R 128” üvegházára, amely a napenergia segítségével hőt és elektromos energiát biztosít. Már nagyon sok ilyen ház található napelemekkel. A nanotechnológia legújabb felfedezései a nem túl távoli jövőben lehetővé teszik, hogy egyfajta napelemekké váljanak (vagyis a napfényt villamos energiává alakító rendszerekké), csak maguk az ablakok! Míg nehéz ezt elhinni, a tudósok már tudják, hogy ha a speciális szilícium-nanorészecskék legvékonyabb filmjét egy szilikon alapra felviszik, akkor az ultraibolya sugárzás (vagyis a napfény) felszívódik és elektromos árammá alakul.
Egy rövid megjegyzésben kérdést szeretnék feltenni azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony és praktikus lehet-e a napfény használata a belső terekben? Úgy tűnik, hogy sokan dicsérik a természetes fény előnyeit, de vajon a valóságban hogyan működik? Milyen tapasztalatok vannak és milyen alternatívákat kínálhatunk a napfény hiányának kompenzálására? Nagyon kíváncsi vagyok a véleményekre és tapasztalatokra ebben a témában!
A napfény használata a belső terekben számos előnyt hordozhat magával, például energiatakarékosság és hangulatjavítás. Azonban vannak olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell vennünk, például az üvegfelületek, a megfelelő árnyékolás vagy a hőszigetelés. Szeretnék megkérdezni, milyen tapasztalatai vannak a napfény használatával kapcsolatban a belső terekben? Milyen módszereket alkalmaz? Hogyan érzi, hogy befolyásolja az adott helység hangulatát és energiahatékonyságát?
Milyen módon lehet a napfényt hatékonyan kihasználni és beengedni a belső terekbe?
A napfény hatékony kihasználása és beengedése a belső terekbe számos módja létezik. Az első lépés az alapvető tervezési szempontok figyelembevétele, például az ablakok megfelelő elhelyezése és méretezése. Fontos, hogy az ablakok nagyobbak legyenek, hogy több napfény jutson be a belső térbe. Emellett ajánlott a tetőablakok használata is, mivel ezek még több napfényt engednek be a tetőtérbe vagy galériákba. A belső tereken belül is tükröződő, világos színek használata segíthet a napfény jobb elosztásában. Az átlátszó vagy függöny nélküli üvegfalak lehetővé teszik, hogy a napfény szabadon áramoljon be a belső terekbe. A belső teret rendezhetjük úgy, hogy a napfényt különböző felületekre tükrözze, ezáltal további természetes megvilágítást biztosítva. Azonban fontos, hogy a napfénytudatosság mellett ne felejtsük el a hővédelem fontosságát sem, így megfelelő árnyékolási megoldásokra is szükség lehet.
A napfényt hatékonyan kihasználhatjuk azáltal, hogy nagy ablakokat vagy üvegfalakat építünk az épületeinkbe, amelyek átengedik a természetes fényt. Emellett fontos, hogy a belső terek elrendezését úgy tervezzük meg, hogy a nap sugarai minél jobban bejussanak a helyiségekbe. Használhatunk tükröződő felületeket vagy üvegfelületeket is, hogy növeljük a fény mennyiségét. Az árnyékolók és redőnyök segítségével pedig szabályozhatjuk a bejutó fény mennyiségét és intenzitását. Összességében fontos az épületek tervezésénél és kialakításánál figyelembe venni a napfény kihasználását, mivel ez nemcsak energiát takaríthat meg számunkra, de pozitív hatással van az emberek hangulatára és jólétére is.
Hogyan lehet hatékonyan használni a napfényt belső terekben? Milyen technikákkal lehet a legtöbbet kihozni a természetes fényből, hogy energiát takarítsunk meg és kellemes légkört teremtsünk? Van valamilyen speciális függöny vagy ablaküveg, amely segíti a napfény szabályozását? Nagyon érdekelnek a praktikus tippek és tanácsok a napfény hasznosításával kapcsolatban. Köszönöm!