A cikk tartalma
- Terepi felderítés – amivel foglalkozunk
- Osztályozás és árokásás
- Vízcsatorna-eszköz
- Hogyan lehet egy rakpartt elkészíteni és hogyan lehet megvédeni az eróziótól
- Finomítjuk a bejelentkezés – anyagokat és felszereléseket
Gyakran előfordul, hogy a telek egyetlen kényelmes bejáratát egy vízelvezető vagy szennyvízelvezető árok blokkolja. Ez további nehézségeket okoz az autópálya építésében, megnehezíti a tájrendezés és a burkolás munkáját. Ma megosztjuk az árok átvezetésének főbb trükköit..
Terepi felderítés – amivel foglalkozunk
A telep melletti árok, akár vízelvezető árok, akár természetes patak, mindig része egy komplexebb rendszernek, amely felelős a vizek hidrogeológiai egyensúlyáért egy meglehetősen nagy területen. Ennek a rendszernek a megszakadása szinte mindig és meglehetősen gyorsan áradásokhoz, a talaj áztatásához vezet, beleértve a támasztó rétegeket. Az Ön érdeke, hogy ezeket az építményeket hozzáértően és a műszaki előírásokkal összhangban végezzék el..
A vázlathoz át kell vinni a árok profilját egy skálán, tükrözve a szelíd lejtőket és a szomszédos terület domborzatát. Az árok szélességét az a két legmagasabb pont határozza meg, ahonnan a süllyedés kezdődik, és az ezeket a pontokat összekötő vonal és az árok alja közötti különbséget általában magasságnak tekintik. Ne tévessze fel a számításait: általában egy vagy mindkét part alatt elrontott rakások vannak, amelyek az évek során a szabadban enyhe tengelyekké váltak. Induljon a szomszédos terület síkjáról is, anélkül, hogy figyelembe venne az árok előtt és mögött lévő „beáramlást”.
Ha az áramlás természetes, az egyik part alacsonyabb lehet, mint a másik, miközben mindegyik a saját síkjában marad. Ebben a helyzetben az alsó szintet mesterségesen emelni kell ömlesztve. Vegye figyelembe, hogy az általunk leírt módszerek alkalmasak átjárók építésére egy 2,5 méter mély és 5–6 méter széles árokon keresztül; a nagyobb árokhoz egyéni és professzionális megközelítés szükséges.
Osztályozás és árokásás
A járat szélessége akár négy méter is lehet (tehergépkocsik esetén), miközben mindkét oldalán egy méter marad olyan védőzónaként, amely nem viseli az üzemi terhelést. Általában a tervezett szakasz szélessége 6 méter, ami jól korrelál a vízelvezetéshez használt csövek szabványos hosszával..
Az első tervezési feladat az árok állandó profiljának biztosítása a bejárat teljes szélességében, kiküszöbölve a kanyarodásokat és a szűkítéseket. Az áthaladás helyén az ároknak fordított trapéz alakban kell lenniük, lapos fenekű, 40 cm-től méter szélesig, az alkalmazott cső átmérőjétől függően. A csőnek a talajba való beszívódásának megakadályozása érdekében az alját egy 250 mm mélységű téglalap alakú gödör mélyíti el egy összenyomhatatlan ágynemű eszközhöz.
Az árok kiterjesztése – a falak kivágása – szinte mindig szükséges, a lerakó talajját a szomszédos terület kiegyenlítésére használják. Ha a partok szintje közötti különbség 20-30 cm-ig terjedhet, akkor a kiegyenlítést csak kitermelt talajjal lehet elvégezni. Ha ez több, a töltés felső rétegének 30–35 mm vastagságú kvarcit-kőből kell állnia, és legalább 1 cm vastagnak kell lennie..
Vízcsatorna-eszköz
Az autópálya oldalán lévő védőzónákat ki kell bővíteni oly módon, hogy fél méterre vágják az árok falát. Ezeket a part legmagasabb pontjáig kell feltárni a töltés szélén, és ha az árok szélesebb, mint 5 méter – további 0,5 méterrel kell megközelíteni a sík területeket.
Az alján lévő gödröt legfeljebb 50 mm-es tömegű közúti zúzott kővel töltik fel, és a résekben is részben kitöltik, hogy a ferde árkok állandó, legalább 60 cm mélységet biztosítsanak..
Az átjáró teljes szélességén átfolyási csatorna van elrendezve, amelynek alsó széle megegyezik a szinttel az árok aljával vagy annak alatt. A csatorna általában acélcsőből készül, amelynek keresztmetszete 300-500 mm, lehetőleg bélelt. A cső külső felületét vagy alapozni kell, és festeni kell, vagy bitumenes mastikával kell borítani. Kis keresztmetszetük miatt az acélcsövek végeit eltávolítható, hegesztett ráccsal kell felszerelni, legfeljebb 150 mm cellával, hogy megvédjék az eltömődést.
Minél szélesebb a csatorna, annál kisebb a beágyazódás valószínűsége; 600 mm átmérőjű ilyen cső szervizelhetőnek tekinthető. A nagy keresztmetszetű csatornákat leginkább vasbeton gyűrűkből lehet készíteni, negyedzárral. Ugyanezen sikerrel betonozhat U-alakú dobozokat (fordított tálcák) is, amelyeket fűtési hálózatok építéséhez használnak.
Merevítő bordákkal hullámosított közúti vízelvezető csövek vagy a fő csővezetékekhez legtartósabb HDPE-csövek szintén megfelelőek. Ne feledje, hogy a használt csatorna szélessége meghatározza az árok profiljának geometriáját a tervezési szakaszban: A „trapéz” aljának 30-40 cm-rel szélesebbnek kell lennie, mint a csőnél. Vegye figyelembe azt is, hogy még az árok jelentős lejtésénél is az áramlási csövet szigorúan vízszintesen fektessék be, és a szintkülönbséget a megnövekedett átmérő kompenzálja..
Hogyan lehet egy rakpartt elkészíteni és hogyan lehet megvédeni az eróziótól
A védőzónák szélén lévő „csaptelepek” feladata az úttest töltésének megóvása az alsó rész kihúzódása ellen. A töltés megállításaként az oldalakat kővel, szilikát téglával bélelték vagy vasbetonnal öntötték, 70-80 mm vastagságú lemezekkel.
A zsaluzat úgy van kialakítva, hogy a csatorna széle mindkét oldalán 100 mm-rel kinyúlik. Gyakran könnyebb feltölteni az árok alját homok és kavics keverékkel a cső vízszintezéséhez és elrejtéséhez, majd elvégezni az oldalépítést.
A táblának 150-200 mm-rel ki kell emelkednie a legmagasabb pont (bankok) felett. Az oldal teteje a kiindulási pont az útburkolat és a kitöltő sütemény kialakításához, ennek eredményeként a felületnek 50–100 mm-rel magasabbnak kell lennie, mint a szomszédos területen. Az oldalak beszerelése után a belépő árokot törmelékkel kell feltölteni a felső élek alatt 250 mm-re.
Ezenkívül az oldalaktól 80 cm-es eltolással két, legfeljebb 100 mm széles járdakövet dobnak (raknak össze). A szélén egy letörés létrehozásához a zsaluzatot üveglappal lehet kitölteni, amely mentén a keverék meglehetősen könnyű.
A határ elválasztja az oldalán lévő virágágyást úgy, hogy a kialakult helyet a tetejére azonnal fel lehet tölteni fekete talajjal. Optimális, ha a járdák hossza megegyezik az oldalhosszal, azaz két apró árkot előzőleg ástak a folyosó teljes hossza mentén. Ebben az esetben jobb, ha a virágágyások végét éles szögben bezárja, hogy fordulással kényelmesebben beléphessenek.
Finomítjuk a bejelentkezés – anyagokat és felszereléseket
Az úttest eszközéhez téglalap alakú mélyedést ívelt, oldalsó szélén, teljes mélysége 250 mm. Ezek közül 100 mm-t borítanak kisebb zúzott kővel, amelyet jól dörzsölnek és többször vízzel öntik ki. A töltés alsó rétegei szintén megereszkednek, ezért periodikusan kvarcitot kell adni, amíg a zsugorodás el nem tűnik. A fennmaradó 150 mm-es rétegben aszfaltbeton vagy burkolólapok réteget lehet felrakni egy 20 mm-es utántöltésre a gránit árnyékolása során..
Az ebből eredő átjáró teljesen védett a süllyedéstől, ennek megfelelően bármi burkolható, vagy egyszerűen csak ömlesztve hagyható el. Sokkal fontosabb a virágágyások és az árok szomszédos részeinek megfelelő elrendezése. Virágok vagy gyepfű ültethető a bejárat mentén. Az árok szomszédos szakaszai, egyenként 2,5-3 méter, meg kell erősíteni a lejtőket.
Nedvességet szerető növényekkel kell ültetni, elsősorban sűrű, elágazó gyökérzetű cserjékkel: íriszekkel, fűz- vagy rózsa csípővel, kúszó füvet is vethet, vagy sövényt hozhat létre. Ezeknek a helyeknek a zöldítése nem csak a lejtőket védi az erózió ellen, hanem vizuálisan simítja is a domborművet és megszabadul a kellemetlen nedvességtől..
Hogyan lehet belépni az oldalra az árokon keresztül? Milyen módon lehet átjutni az árkon, hogy bejussak az oldalra? Van valamilyen speciális utasítás vagy technikai segítség, ami segítségemre lehet a cél elérésében? Köszönöm a válaszokat előre is!