John Sailer építész segített Halbertéknek a ház építésében. A helyiek, köztük Sailerék is, szenvedélyesen szeretik megőrizni a terület természeti szépségét, ezért Chuck és Pamela olyan épületet akartak létrehozni, amely beleolvad a tájba.
A házaspár rájött, hogy az ott élők közül sokan inkább egyáltalán nem szeretnének házat, ezért megbízták Sailert, hogy tervezzen egy olyan házat, amely a lehető legdiszkrétebb. Először is, megállapodtak egy enyhén lejtős zöldtetőről, amelyet azóta négyféle sedummal ültettek be. El kell mondani, hogy a tervezésnek ez az eleme meglehetősen költségesnek bizonyult.
A tervező azt szerette volna, hogy a bungaló a lehető legnagyobb magánéletet élvezze, ezért egy 60 méterre lévő parkolóhelyet választott. Így a Halbert's látogatóinak egy kavicsos úton kell felsétálniuk az erdőn keresztül…
A mohás kőteraszon egy kőből készült tűzhelyet építettek a tűz számára, amely egy kerek falap alatt van elrejtve, amely egyben az asztallap is. A bejárati ajtó a bal oldalon látható, a csípőtető alatti árnyékban.
A bejárati ajtón kívül található a konyha, amely teljes méretű hűtőszekrénnyel, főzőlappal és mikrohullámú sütővel van felszerelve. Nincs mosogatógép. Minden szekrény függőlegesen szemcsézett fenyőfából készült.
Gyakorlatilag csak két helyiség van a bungalóban: a fürdőszoba, a kandalló másik oldalán, és a közös tér, amely egyesíti az étkező, a konyha, a nappali és az alvóhelyiségeket. Az ágy lábánál lévő szekrény egy televízió panelt rejt.
A bungaló teljes kerületén egy keskeny korlátos híd fut végig. Nagyrészt azért épült, hogy a tulajdonosok kívülről tisztíthassák az üvegajtókat és ablakokat.
Ez egy számítógépes légi felvétel a házról. Részletes képet ad a ház dekathedrális szerkezetéről és a juharleveles szarufákról.
Ennek az idilli menedékhelynek az esztétikája éppoly sokrétű, mint az építészete. Ugyanakkor zökkenőmentesen illeszkedik az egyedülálló tengerparti tájba, így a fenntartható tervezés kirakatává válik.
