Családi házak szennyvíz rendszer DIY tervezése és telepítése

A cikk tartalma

• Állami szabályozás és ajánlások
• A tervezéshez szükséges kezdeti adatok gyűjtése és elemzése
• Belső csatornázás tervezése
• Háztartási szennyvízcsatorna
• Belső csatornázási tervezési szabályok
• Kültéri csatornázás tervezése
• A szennyvízkezelő rendszer választása
• Megengedett távolságok
• Csatornázás telepítése

Még egy magánház építésének megtervezésekor be kell fejezni a huzalozási projektet és a külső és belső szennyvízcsatornák felszerelését. Mit kell figyelembe venni egy rendszer tervezésekor, milyen felszerelésnek tartalmaznia kell egy ilyen projektet, és hogyan kell elvégezni a telepítést – kérdések, amelyekre megpróbálunk válaszolni ebben a cikkben.

Nehéz elképzelni egy modern magánház építését szennyvízkezelő berendezések nélkül. A kényelmi szintet még a régi házakban is meg lehet javítani a megfelelő munka elvégzésével.

Állami szabályozás és ajánlások

A projekt fejlesztésének megkezdése előtt javasoljuk, hogy ismerkedjen meg az MDC 40-2.2000 kézikönyvvel. Ez egy rendkívül hasznos összeállítás egy magánház autonóm mérnöki hálózatainak fejlesztéséhez, nagyszámú követelményekkel, meghatározásokkal, kötelező és ajánlott rendszerparaméterekkel..

Szintén hasznos és hasznos lesz:

1. GOST 25150–82 – feltételek.
2. SNiP 2.04.01–85 – belső csatornázás fejlesztésére.
3. SNiP 2.04.03–85 – külső csatornázás fejlesztésére.
4. SP 31-106-2002, р.5 – családi házak csatornázása.

Ezen dokumentumok szövegében megtalálhatja és tisztázhatja azokat a vitatott vagy kétes kérdéseket, amelyek a tervezés során felmerülnek.

A tervezéshez szükséges kezdeti adatok gyűjtése és elemzése

A csatornahálózatok tervezése bizonyos előkészítést igényel, amely egy műszaki feladat felállítását foglalja magában, még akkor is, ha a munkát önállóan végzik el. Tehát nem kell többször átdolgoznia a munkát..

Az elkészítendő forrás adatok listája:

1. Rendszer típusa: autonóm vagy összekötő. A központosított csatornába való beillesztéshez házhoz szükséges dokumentumokra és engedélyre van szükség a bekötéshez.
2. Autonóm rendszer esetén el kell döntenie az ártalmatlanítás módjáról (biológiai állomás, szeptikus tartály, zárt tárolás, cesspool).
3. Geológiai adatok: a talaj fagyásának mélysége, a víztartó víz mélysége, a tározók elhelyezkedése, egy kút vagy kút helye és mélysége (önálló vízellátással), talaj adatok.
4. Csapadék adatok (viharcsatorna tervezéséhez).
5. Az SNiP ajánlásainak alapján számítsa ki a csúcsterhelést, amely az élő emberek számától és a vízvezeték-felszereléstől függ. Ha a házban szezonálisan élnek, akkor ezt is figyelembe veszik a számításokban..
6. Készítsen alaprajzot, amely feltünteti a kád, zuhany, mosdó, mosogató, WC, bidé, mosógép és mosogatógép vízgyűjtő pontjait..

Belső csatornázás tervezése

A vízvezeték-berendezések helyének megtervezésével kezdjük a tervezést. A szennyvízcsövek hosszának csökkentése, valamint a rendszer szellőzésének egyszerűsítése érdekében ajánlott azokat a lehető legközelebb helyezni egymáshoz, és ha különböző padlóra helyezik őket, egymás felett. Így a felszállópálya a vízelvezető rendszer függőleges szakasza, ott lesz a házban. A ház nagy felületével, vagy abban az esetben, ha a csatornázást egy meglévő épületben végzik, lehetőség van két vagy több emelet felszerelésére.

Háztartási szennyvízcsatorna

Az egyes pontokból származó összes lefolyót az SNiP által ajánlott átmérővel és lejtővel ellátott csövekkel vágják a tartóba. Ezek az ajánlások a legtöbb esetben lehetővé teszik a hidraulikus számítások kihagyását. A megadott meredekségi érték a minimum. A maximális érték 15 cm / m (kivéve az 1,5 m-nél rövidebb területeket – több is lehet).

Asztal. A leürítéshez szükséges csövek lejtése és átmérője

Eszköz	Lejtő	A központi lefolyó és a szifon közötti távolság szellőzés nélkül, cm	Cső átmérője, cm
Fürdőkád	1: 3	100-130	40
Zuhany	01:48	150-170	40
WC csésze	01:20	600-ig	száz
Mosogató	01:12	0-80	40
bidé	01:20	70-100	30-40
Mosás	01:36	130-150	30-40
Fürdő, mosdó, zuhany (kombinált lefolyó)	01:48	170-230	50
Központi felszálló			száz
Hajlik a felszállóhelyről			65-75

Asztal. A meredekség a csőátmérőtől függően

Cső átmérő, mm	Lejtés, cm / m
40-50	3
85-100	2
150	0.8

A csövek alakú illesztésekkel vannak vezetve. Ebben az esetben kívánatos, hogy a kanyarok ne egy könyökből álljanak 90 ° -os szögben, hanem kettőből 45 ° -ban (vagy háromból 30 ° -ban). Ez csökkenti a helyi hidraulikus ellenállást, csökkenti az eltömődés valószínűségét..

Kanyarok végrehajtása: 1 – 30 ° kanyarok; 2 – rögzítő bilincsek; 3 – átfedés; 4 – ferde póló vagy revízió

A szennyvízcsatorna felső részét (lefolyócsövet) legalább 50 cm-rel ki kell emelni a tetőszint felett, és nyitva van a szellőzéshez és a nyomásesés kompenzálásához egy vagy több pontból történő ürítés idején. A levegőztető szelepeket olyan zsákvégállványokra kell felszerelni, amelyek nem mennek ki a tetőre. A felszálló rész alsó része az első emelet padlója alá esik, lehetőleg az alagsorba, és azonos, vagy nagyobb átmérőjű csővel távolítja el a házon kívül.

Szennyvízcsatorna rendszer: 1 – terelő; 2 – levegőztető szelep; 3 – 110 mm átmérőjű emelő; 4 – 75 mm átmérőjű emelő

A levegőztető szelep működésének elve: A – a szelep zárva van; B – a szelep nyitva van

A levegőztető szelep megjelenése

Belső csatornázási tervezési szabályok

A rendszer normál működéséhez szigorúan be kell tartania a szennyvízrendszer tervezésére és elrendezésére vonatkozó néhány szabályt:

1. A WC-nek a lehető legközelebb kell lennie a felszállóhoz (legfeljebb 1 m-re). A lefolyónak egyedinek kell lennie, megengedhetetlen, hogy a lefolyót egy másik forrásból csatlakoztassa. A padlón lévő összes többi vízvezeték-szerelvényt, amely a vizet ugyanabba a felszállóba engedi, a WC-csatorna fölé kell vágni..
2. A lefolyócsövek átmérője nem lehet kisebb, mint a berendezés leeresztőnyílásának átmérője.
3. A hagyományosan vízszintes szakasz maximális megengedett hossza nem haladhatja meg a 10 m-t (ideális esetben legfeljebb 3 m). Nagy távolságokon egy második emelvényt kell megszervezni. Minél hosszabb a vízszintes szakasz, annál nagyobb a szennyvízcső átmérője, legalább: 3 m felett – O 70 mm, felett 5 m – 100 mm.
4. Minden esetben meg kell tartani az ajánlott meredekséget.
5. A hosszú, vízszintes és függőleges csőszakaszokon esetleges eltömődések esetén a tisztításhoz javításokat kell telepíteni..

Kültéri csatornázás tervezése

A külső szennyvízrendszer tervezésének fő kérdése a hulladékkezelési módszer kiválasztása.

A szennyvízkezelő rendszer választása

Ha nincs lehetőség a központi gerinchez való csatlakozásra, válassza az egyik lehetőség közül.

Emésztőgödör

Nem nagy mennyiségű folyékony szennyvíz elvezetésére szolgál fürdőből, zuhanyzóból stb., És leggyakrabban a WC-csészének (poros szekrény) ürítésére szolgál. Ha ugyanakkor a csatornából a házon kívül eső kijárat alacsonyabb lehet, mint a gödör töltési szintje (például esők, hóolvadás, vízellátási baleset idején), akkor visszacsapó szelepet kell felszerelni a csőre.

Ellenőrző szelep a csatorna kimenetén

Zárt tárolás

Ez egy megvásárolt vagy öngyűjtött tartály, amelybe az összes csatornát beleöntik: a WC-ből, a fürdőből és a mosógépből. Időszakosan ürítésre van szükség, amelyre csatorna kamiont rendelnek. A kezdeti kiadásoknál a leginkább költségvetés-barát lehetőség, de rendszeres karbantartási költségeket igényel.

Lezárt tartály a szennyvíz számára

A tárolótartályt nyílással kell felszerelni a szennyvíz ellenőrzéséhez és kiürítéséhez.

Szeptikus tartály

Ez egy lezárt tartály, amely egy, két vagy három rekeszből (szakaszból) áll. Egyrészt egy elágazó cső van a ház belső szennyvízcsatornájához való csatlakozáshoz, másrészt egy tisztított (tisztított) vízhez tartozó elágazó cső..

Az SNiP szerint a szeptikus tartály típusa elfogadott:

• egy szekció, legalább 3 m térfogattal³ – 1 m-ig³/ nap;
• egy szakasz, térfogata legalább 15 m³ – 5 m-ig³/ nap;
• kétrészes, legalább 25 m térfogattal³ – 10 m-ig³/ nap;
• három szakasz, napi fogyasztásának 2,5-szerese – több mint 10 méter³/ nap.

Három szakaszos szeptikus tartály. A zóna – elsődleges ülepítő tartály; B zóna – anaerob reaktor; C zóna – végső tisztítószer

Az anaerob baktériumok (biofermentek, amelyek oxigén hiányával vagy hiányával élnek és dolgoznak) miatt a szerves anyagok többféle erjedési szakaszon megy keresztül, amelynek eredményeként az iszapra, a légkörbe kibocsátott gáznemű anyagokra és a viszonylag tiszta vízre bomlik, amelynek végső tisztítására a talajban lévő szeptikus tartályon kívül kerül sor. … Megfelelően kiválasztott szeptikus tartállyal, egy idő után a tartályban, létrejön a biológiai egyensúly, amelyhez nem szükséges biofermentek hozzáadása.

A talaj utókezelésének abban az esetben, ha a szennyvíz közvetlenül a szeptikus tartály után kerül a szennyvíz ürítésére, a perforált vízelvezető csövek beszereléséből kell állni, amelyeket a szeptikus tartály lejtőjével egy törmelékrétegre fektetnek és homokkal borítanak, amelyek természetes szűrőkként működnek. A csatorna végén fel kell szerelni egy szellőzőcsövet, emelve azt a talajszint felett, legalább 70 cm-rel.

Talaj utókezelési rendszer: A – abszorpciós árok a homokos agyag és a homok számára; B – szűrő árok agyagok és agyagok számára; 1 – zúzott kő; 2 – végleges utántöltés; 3 – abszorbens csövek; 4 – szűrőhomok; 5 – vízelvezető csövek

A homokos homok és a homok esetében szűrőt is lehet készíteni téglából vagy betongyűrűből, amelynek alját kb. 1 m mélyen törmelékréteg borítja. Ebben az esetben a talajvíz nem lehet 0,5 m-nél közelebb a törmelék alsó határától. Minél nagyobb a kút átmérője, annál hosszabb ideig tart. A keresztmetszet nagyságának nagyjából:

• 3,0 m²/ 1 fő – homokos talajjal;
• 1,5 m²/ 1 fő – a homokban.

Szűrje le alaposan egy háromrészes szeptikus tartály után: 1 – utántöltés; 2 – beton pad; 3 – szeptikus tartály; 4 – szigetelés; 5 – tégla kút; 6 – zúzott kő; 7 – homok

Nagy területek, alacsony fekvésű talajvíz és jelentős mennyiségű kiegészítő kezelés jelenlétében a szeptikus tartály után elrendezhet egy szűrőmezőt, amely kb. 1 m mélységben zúzott kőréteg, homokkal borítva.

Szűrési mező három szakaszos szeptikus tartály után: 1 – utántöltés; 2 – beton pad; 3 – szeptikus tartály; 4 – szigetelés; 5 – zúzott kő; 6 – homok

Biológiai szűrőállomás

Az állomás működésének elve hasonló a szeptikus tartályhoz, de az aerob baktériumok és a mikroorganizmusok (amelyek az élethez oxigént igényelnek) erjesztési katalizátorként működnek. A magasabb oxidációs sebesség miatt a szerves anyag lebomlása gyorsabban megy végbe, ezért az állomás kapacitása kompaktabb lehet, mint egy szeptikus tartályé. A baktériumok életben tartása és a magas erjedési sebesség fenntartása érdekében a kompresszoron keresztül folyamatosan szállítják a tartályba levegőt, amely állandó ellátást és energiaköltségeket igényel. A szeptikus tartályok mellett a hosszú állomásidő negatívan befolyásolja annak működését.

Biológiai szűrőállomás levegőztető tartállyal: A – fogadó kamra; B – repülőgép; B – másodlagos ülepítő tartály; G – iszaprendező; 1 – terelő; 2 – kompresszorok; 3 – légszállító víz szivattyúzására a másodlagos tisztítóba; 4 – légszállítás iszap szivattyúzásához; 5 – légszállító szennyezett víz pumpálására; 6 – túlfolyó lyuk; 7 – durva szűrő; 8, 9 – levegőztető

Mivel a zsírok, a mosópor és a tisztítószerek gátolják mind az anaerob, mind az aerob baktériumok életképességét, néha a különféle forrásokból származó szilvákat elválasztják. A konyhából és a mosógépről a vizet egy tárolóedénybe távolítják el időszakos eltávolítás céljából, a maradék szennyvíz egy szeptikus tartályba vagy biológiai kezelőállomásba kerül. A kezelési létesítmények más kombinációi is lehetségesek – több szakaszban, a mélyebb tisztítás érdekében.

Megengedett távolságok

Az összes külső csatornacsatornát az ajánlott lejtőn kell végrehajtani. A kezelőberendezések eszközének figyelembe kell vennie a vízfelvételi pontok, a közmű- és lakóépületek, az évelő ültetvények, a víztestek helyszínén és azon kívüli elhelyezkedését.

Az engedélyezett távolságokat az SNiP alapján határozzák meg, és a tisztítóüzem teljesítményétől és típusától függnek.

Megengedett távolságok: 1 – melléképület; 2 – pince; 3 – jól; 4 – szeptikus tartály

Csatornázás telepítése

A projekt kidolgozása, valamint az összes szükséges anyag és berendezés megvásárlása után érkezik a telepítés ideje. Ezeket a munkákat a befejezés megkezdése előtt hajtják végre annak érdekében, hogy a rendszer indításakor be lehessen állítani a beállításokat, és el lehessen rejteni a csöveket.

A belső csöveket a kidolgozott séma szerint nevelték el, fenntartva a szükséges lejtőket és felszerelve a felszállókat szellőzőrendszerrel. Különös figyelmet kell fordítani a WC csatlakoztatására, elkerülve a hosszú vezetékeket, fordulatokat és az ellenállást, amikor a felszálló folyadékba vezetik. A mosdókból, fürdőkből stb. Származó összes lefolyást szifonokon keresztül hajtják végre – ezáltal elkerülhetők a kellemetlen szagok. Ha a csöveket a befejező munka eredményeként dobozokba varrják, gondoskodjon az ellenőrző nyílások nyitásáról.

Csövekkel történő munkavégzéskor ezeket meg kell vágni és össze kell kötni: például az ábra szerint.

A külső csövek lerakására és a tisztítóberendezések beszerelésére az első lépésben az összes földmunkát elvégzik. Pontosan tartsa be a megadott távolságokat és lejtőket, valamint a további talajtisztítás megszervezésekor – a kitöltő rétegek vastagságát és területét. Egyedül ezek a munkák nehézek, sőt néha lehetetlenek is. Például nehéz szennyvíztisztító tartály vagy biológiai kezelőállomás telepítéséhez, betongyűrűk stb. Felszereléséhez speciális felszerelésekre lehet szükség..

A nyáron felmelegedő csövek csatlakoztatásakor hagyjon kicsi (legfeljebb 10 mm hosszú) hézagokat a cső és a csatlakozóaljzat között a talajnyomás miatti hőtáguláshoz vagy meghosszabbításhoz. A szennyvízcsatorna csatorna és a szennyvíztisztító telep bejárata csatlakozását le kell tömíteni és meg kell erősíteni – erre a szilárd olajban átitatott erős kötéllel meg lehet csinálni..

Végezetül nézzen meg hasznos videókat, amelyekben tippeket találhat a magánház csatornájához.

Videó 1. Csatornavezetékek fektetése

2. videó. Különböző keresztmetszetű csövek összeillesztése