Az alapítvány helyes kiszámítása

A cikk tartalma

• Alapozási mélység
• A szalag alapok kiszámítása képletekkel
• Terhelések és ütések
• A talp szélességének meghatározása
• A szalag alapok kiszámítása az ütemterv szerint

Az alap az épület szerkezete az alaprajz alatt. Ennek célja az, hogy a terheket az egész szerkezetről a talajba helyezze. A betöltött talaj megváltoztathatja szerkezetét, deformációkat okozhat az épületekben, amelyek határát a normák korlátozzák. Az alapok helyes kiszámítása minden épület tartósságát és megbízhatóságát biztosítja.

Az alapok – a terhelésnek ellenálló képességük szerint – merev és rugalmas részekre oszthatók. A törmelékbetonból és a betonból készült szerkezetek merevek. Jól ellenállnak a nyomásnak, és nem nyújtanak jól nyújtást és hajlítást..

A vasbeton alapoknak a szerkezetben megerősítése van. Érzékeli a szakító- és hajlítóerőket, ezért a vasbeton alkalmazható rugalmas elemekre.

Fontos! Az alapok kiszámításának előfeltétele a földtani és topográfiai felmérések eredményeinek rendelkezésre állása az építkezésen.

Az épületet és az alsó osztályt úgy kell tekinteni, hogy a számítás során együtt működnek. A környezeti tényezők kedvezőtlen hatása megváltoztathatja az alsó osztályt is. Például a hőmérséklet befolyásolja a duzzadó és a dombos talaj tulajdonságait, a víz megváltoztathatja a süllyedő és sós talajok szerkezetét..

A víz talajban való elhelyezkedésének szintje, annak lehetséges változása, a víz kémiai összetétele szintén meghatározza az anyag megválasztását, szerkezetét és az alapozás módját. Ezeket az adatokat a felmérés jelentése tartalmazza.

Alapozási mélység

A pincetalpa szintjének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

• épület szerkezete és célja;
• a szomszédos szerkezetek jelenléte és az alapjaik aljának jelölése;
• talaj tulajdonságai;
• talajvíz és helyzetük megváltozása;
• a talaj fagyásának mélysége;
• a környezet káros hatásai;

Az alap aljának magasságát a talaj fagyasztásának szintjétől függetlenül kell venni, ha az alapzat nem porózus talaj, és az épületet télen fűtik. Ezenkívül, ha a tanulmányok és a számítások azt mutatják, hogy nincs olyan deformáció, amely sérti az egész épület szilárdságát, a talaj periodikus fagyásával és kiolvadásával.

A fűtött helyiségek alapját a külső falak alatt a talaj fagyásának mért számított értékénél nagyobb mélységre fektetik, ha ezek alapja a talajfűtés.

Ennek a mélységnek a kiszámított értékét a következő képlettel találjuk meg:

d_f = k_h* d_fn, Ahol

• k_h – az épület hőfeltételeinek együtthatója;
• d_fn – a talaj fagyasztásának mélysége.

Télen nem fűtött épületekhez k_h= 1,1; fűtött k-hez_h a táblázat szerint.

Épület típusa	Léghőmérséklet a szomszédos szobában
0	öt	tíz	15	20 és több
Földszint	0.9	0.8	0.7	0.6	0.5
Késő padlók	1.0	0.9	0.8	0.7	0.6
Szigetelt padlók	1.0	1.0	0.9	0.8	0.7
Alagsori épület	0.8	0.7	0.6	0.5	0,4

Normál d érték_fn a 10 éves maximális éves szezonális fagyasztási mélység átlagaként.

Ezt az értéket a következő képlettel lehet kiszámítani:

M_t– méret nélküli szám, amely megegyezik a télen egy adott területen a nulla alatti hőmérsékletek abszolút értékeinek összegével. Az SP 131.13330.2012 sz. Dokumentumban található.

d₀ elfogadott:

• 0,23 – agyag és agyag;
• 0,28 – kovas és finom szemcsés homok;
• 0,3 – durva szemcsés és közepes szemű homok;
• 0,34 – durva talaj.

A szántó talajok a következők:

• agyag tartalmú;
• finomszemcsés és kovas homok;
• durva szemcsés, agyagos-szilárd zárványokkal.

A szalag alapok kiszámítása képletekkel

Az épületek alapjainak kiszámítását a határállapotok két csoportja alapján kell elvégezni:

• teherbíró képesség – az első csoport;
• deformációk – a második csoport.

Az első korlátozó állapot az épület üzemeltetésének teljes lehetetlenségét vonja maga után. A második az, amikor a normál működés nehéz. A számítást az alapszerkezet optimális méreteinek meghatározására végezzük.

Terhelések és ütések

Normál terhelés szorozva biztonsági tényezővel (túlterhelés) – ?_f, megadja a kiszámított értéket.

Tervezés	Megbízhatóság tényező ?f
Fém	1.05
Beton, sűrűség >1600 kg / m3	1.10
Vasbeton, kő, vasbeton, fa, sűrűség <1600 kg / m3:
előre gyártott –	1,2
az építkezésen –	1.3
talajok
természetes	1.1
tömeg	1.15

Hó- és szélterheléshez ?_f = 1,4, hőmérsékleti beavatkozáshoz ?_f = 1,1.

A hatás időtartama alapján a terheket állandó és ideiglenes részekre osztják. Az építkezés során, valamint az üzemeltetés során az állandó terhek megszakítás nélkül működnek. Ide tartoznak az összes épület szerkezete és a talaj súlya. Az ideiglenes rakományokat fel kell osztani:

• hosszú távú fellépés (ideiglenesen elhelyezett felszerelések, anyagok és alkatrészek tárolása, emberek és állatok súlya, felső- és híddaruk);
• rövid távú intézkedések (hó, szél, jég, üzembe helyezési és javítási eszközök, emberek stb.);
• különleges fellépés (robbanás, balesetek, felszerelés leromlása, az alap szerkezetének megváltozása stb.).

A számítás a rakományok kombinációját használja:

1. Alapvető – állandó + hosszú hatású + rövid hatású.
2. Különleges – állandó + hosszú távú + rövid távú + egy speciális akció.

Az alap deformációkkal történő kiszámításakor a terhelések alapvető kombinációját kell használni. A fő kombinációt a szilárdság szempontjából is figyelembe vesszük a számítás során, de ha vannak speciális terhelések, akkor a számítást egy speciális kombinációra kell elvégezni. Egy bizonyos típusú teherkombináció esetén a kombináció redukciós tényezőit figyelembe veszik a számításban – ?.

Végül egy veszélyesebb kombinációt választanak. Merev szerkezetű lakóépületek esetében az alapítvány terhelése a következő súlyból áll:

• Állandó terhelések:
  • Falak, közbenső padlók, pinceszintek (ha vannak).
  • Alapozás és súly a padon.
• Ideiglenes rakományok:
  • Hó.

Az SNiP – 1,5 kPa (túlterhelési együttható – ?_f = 1,3).

A talp szélességének meghatározása

A merev szerkezetű lakóépületek alapjait központilag tömörítve kell kiszámítani. Ezek szimmetrikusan vannak elrendezve a padló vagy az alagsor falához képest. A számítást az alapot befolyásoló összes erő korlátozó egyensúlyának feltételein alapul.

F – teljes terhelés az alapon, h – az alap mélysége b – az alap alap szélessége

Előzetes számítás elvégzéséhez használhatja az R értéket₀ az alábbi táblázatok szerint.

Alapozás	Talaj sűrűsége, kg / cm2	Belső súrlódási szög ?	E alakváltozási modulus, kg / cm2	Térfogat súlya, T / m3
sűrű	közepes sűrűségű
Nagy homok	4.5	3.5	36-41	2000-500	1,75-1,85
Közepes homok	3.5	2.5	33-38	500-300	1,6-1,9
Finom homok:			30-36	400-250
– alacsony nedvességtartalom	3.0	2.0	1,6-1,9
– vízzel telített	2.5	1.5	1,8-1,9
Poros homok:			28-34	250-125	1,8-2,0
– alacsony nedvességtartalom	2.5	2.0
– nedves	2.0	1.5
– vízzel telített	1.5	1.0

Alapozás	Porozitási együttható	Talajkonzisztencia kg / cm-ben2	Belső súrlódási szög ?	E alakváltozási modulus, kg / cm2	Térfogat súlya, T / m3
sűrű	műanyag
Homokos agyag	0.5	3.0	3.0	18-28	200-125	1,7-1,95
0.7	2.5	2.0	1,5-1,85
Agyag	0.5	3.0	2.5	12-25	250-80	1,8-1,95
0.7	2.5	1.8	1,75-1,9
1.0	2.0	1.0	1,7-1,8
agyagok	0.5	6.0	4.0	30-36	400-250	1,9-2,0
0.6	5.0	3.0	1,9-2,0
0.8	3.0	2.0	1,8-1,9
1.1	2.5	1.0	1,7-1,8

Masszív szalag alapon a talp szélességét meghatározzák:

• F az alapítvány felső részére ható terhelés;
• R₀ – talajállóság, amelyet az asztalok vesznek;
• ?_mt– az alap és a talaj szélességének átlagos fajsúlya;
• h – alapmagasság.

Például, határozza meg a merev sémával ellátott tömör szalag alap talpának szélességét a következő adatokkal:

• F = 255 kN;
• R0 = 250 kPa – agyag, porozitási együtthatója 0,7;
• Fektetési mélység – 1,8 m, magasság h = 2,0 m. Alapozási anyag – beton M 200, ?_mt= 2,0 kg / m³.

1,5 m-nél kisebb mélységek esetén az m együtthatót kell alkalmazni.

Fektetési mélység h	1.4	1.3	1,2	1.1	1.0	0.9	0.8	0.7	0.6
Együttható m	0,97	0,93	0,90	0,87	0,83	0.80	0.77	0,73	0,70

A kívánt talpszélességet kapjuk:

Ezután a következő képlettel tisztázzuk az R0 értéket 2,0 m-nél kisebb alapozási alapmélységnél:

R = R₀* [1 + k₁ (b – b₀) / b₀] * (d + d₀) / 2d₀;

• k₁ – agyag, agyag, homokos és a szemcsés homok esetében – 0,05; durva homok és durva talaj esetében – 0,125.
• b és d – az alap szélessége és mélysége
• b₀ és d₀ – a táblázatokban elfogadott szélesség és mélység értékek

R = 250 • [1 + 0,05 (1,2 – 1) / 1] • (1,8 + 2) / 2 • 2 = 240 kPa

Megadjuk az alapzat szélességét

A pontosabb adatok megszerzése érdekében a talaj-ellenállás kiszámított értékét a felmérési adatokból számítják ki.

A szalag alapok kiszámítása az ütemterv szerint

Számítási ütemterv a külső téglafalak szilárd szalag alapjaira

H	390	360	330	270
k1	1.04	1.00	0,96	0,90

?	0.0	öt%	tíz%	15%	20%	25%	harminc%
k2	1.07	1.04	1.02	1.00	0,98	0,96	0,93

R	0.00	300	600	900	1200	1500	1800	2100
k3	0,76	0,81	0,86	0,90	0,95	1.00	1.05	1.10

A belső falak szilárd szalag alapjainak kiszámításának ütemezése

H	390	360	330	270
k1	1.04	1.00	0,96	0,90

R	0.00	500	1000	1500	2000	2500	3000	3500
k3	0,52	0,62	0,72	0,82	0.91	1.00	1.09	1.18

A téglafalú civil épületek számára készített ütemterv szerint a számítást az R adatok és a padlók számának felhasználásával kell elvégezni. A talált talp szélességét megszorozzuk a k korrekciós tényezőkkel₁, nak nek₂, nak nek₃:

• nak nek₁ – figyelembe veszi a padló magasságát;
• nak nek₂ – az ablak és a fal területe aránya% -ban;
• nak nek₃ – az egy padló átfedése által terhelt terhelés.

A talp szélességét a gráf segítségével csak akkor lehet meghatározni, ha a grafikonon feltüntetett falvastagság egybeesik a téglafal elfogadott vastagságával..

Például keressük meg egy 77 cm vastag külső téglafal alagsorának szélességét egy háromszintes házban (alagsorral). Ebben az esetben R = 2,0 kg / cm²; H = 3,0 m; ? = 20%; P = 1800 kg / futás. m. A grafikon szerint azt találjuk, hogy a talp szélessége b ‘= 110 cm; b = 110 • 0,98 • 1,5 = 113 cm.

A megadott táblázatok és grafikonok csak tájékoztató jellegűek. A szakemberek pontosabb számításokat végeznek az építkezésen végzett talajvizsgálatok (terepi és laboratóriumi) alapján.