Váz ház falai: a megfelelő szigetelő torta

A cikk tartalma

• Szerkezeti keretépítő rendszer
• Szigetelő anyagok
• Hőszigetelés védelme
• Zárószerkezetek vízszigetelése
• Előkészítés a befejezéshez

A kanadai technológia az egyik legnépszerűbb módszer a vázszerkezet építéséhez. Áttekintésünkben kiemeltük a legfontosabb pontokat, ideértve a vázrendszer felépítésének szabályait is, amelyek jellemzőitől függ a szigetelés hatékonysága és a homlokzat könnyű kikészítése..

Szerkezeti keretépítő rendszer

A karosszéria hővédő eszközének helyességét az építkezés minden lépése meghatározza, az alapozástól kezdve. A tényleges szigetelés, a szél- és hangvédelem döntő szerepet játszik abban, hogy a tartórendszert kompetens módon rögzítik-e az alaphoz, és milyen konfigurációval is rendelkezhet egyidejűleg.

A vázszerkezet alaprendszere függőlegesen elhelyezett deszkákból áll, 3-5: 1 méretarányban. Minél vastagabb a keresztmetszetük, annál jobban vezetnek hőt, annál kevesebb – annál gyakrabban kell telepíteni. Ezenkívül szükség lehet további linkekre. Különösen azt gyakorolják, hogy az egyes panelek között átlós távtartókat és kötőelemeket adnak a kerethez..

A hővédelem minőségét a fa elemek teljes falfelületével lehet megítélni a fal hosszirányában. Úgy gondolják, hogy a hőszigetelés fatartalma nem haladhatja meg a teljes falfelület 18–20% -át. Szükség esetén csökkentheti a fatartalmat azáltal, hogy kidolgozza saját keretszerkezetét, az épület alakjára és működési feltételeire összpontosítva.

A keret anyaga csak kiváló minőségű fűrészáru, nagyon alacsony nedvességtartalommal – legfeljebb 11–12%. A páratartalom mindössze 3% -os növekedésével a fa hővezető képessége megduplázódik. Választania kell az úgynevezett alaplapot is, amelyben a szálak túlnyomó iránya van a hőátadási útvonalon – az állványok hővezető képessége a helyes orientációval akár 2-szer is csökkenthető, a fa típusától függően.

Az anyagokból szintén széles körben használják a kalibrált gerendát, amely – bár a szálak ellentétes iránya miatt átlagos hővezető képességgel rendelkezik – nagyobb erősségének és stabilitásának köszönhetően kisebb mennyiségekben is felhasználható. Hasonló a helyzet a keményfafajok esetében is. Noha sűrűbbek és jobban vezetnek hőt, a hideghidak csökkentése néha sokkal előnyösebb..

Passzív házak építésekor a keretet néha több sorból állítják elő: a belső alrendszert kereszttartókkal egészítik ki, amelyekhez a külső láda állványai vannak rögzítve. Ebben az esetben a hideghidak keresztmetszete többször csökken, és megközelítőleg megegyezik a két sor teljes érintkezési területével. Ez nagyban megkönnyíti a szigetelés vastagságának kiszámítását, ám teljes mennyiségének legalább 2/3-nak a szigetelés külső rétegére kell esnie..

Szigetelő anyagok

A keret megfelelő kialakításakor eljön az a pillanat, amikor a hideghidak jelenlétét biztonsági okokból csak a szigetelőréteg 5-10% -kal történő növelésével lehet figyelmen kívül hagyni. Hogyan lehet meghatározni, hogy a vastagság és a hőállóság elegendő-e ahhoz, hogy a hőveszteséget a kívánt értékekre csökkentsük?

Az energiahatékony épület az, amely egy év alatt legfeljebb 100 kWh hőenergiát veszít a teljes terület négyzetméterére. Időnként a teljes hőveszteséget a fűtőberendezés maximális lehetséges teljesítménye határozza meg. A behatároló falak magasságának és a kerület hosszának ismeretében elegendő egyszerűen kiszámítani a befogadó felületek teljes területét, megosztani őket típus szerint és kiszámítani, hogy mekkora a falak aránya a hőcserében a kültéri környezettel. Mivel a fűtési időszak legalább 180 nap, könnyű meghatározni, hogy melyik értéket kell a falak fajlagos hővezető képességére korlátozni a kezdeti hőegyensúly fenntartása érdekében.

A hőszigetelés kívánt vastagságának kiválasztásához vegye figyelembe annak hővezető képességét és hőmérsékleti különbségét, amely a belső éghajlati viszonyoktól és a hőmérő jelétől függ a leghidegebb öt napban. Azt is figyelembe kell venni, hogy a hőszigetelés hővezető képessége az év során növekszik vagy megváltozhat. Ha a hőveszteséget nem a maximális fűtőteljesítmény alapján számították ki, akkor a hőmérsékleti különbséget a januári-februári átlaghőmérséklet-jelöléssel lehet meghatározni..

Hőszigetelés védelme

Egyes fűtőberendezések védelmet igényelnek a nedvességtől, a kiégéstől vagy például a közvetlen napfénytől. Ezeknek a feladatoknak egy része a bevonóréteghez rendelhető, azonban a fő védelmet speciális membrán anyagok biztosítják..

A kanadai keret egyik leggyakrabban használt melegítője – a kőgyapot – drámai módon csökkenti a hőátadás ellenállását. A nedvesség forrása a csapadék vagy a vízgőz kondenzációja lehet. Az első esetben speciális szintetikus zsákvászonokat használnak, amelyek lehetővé teszik a levegő és a vízgőz átjutását, de visszatartják a vízcseppeket.

A gőz bejutását belülről nem lehet teljesen korlátozni, mivel az épületnek földgázcserét kell folytatnia a környezettel. Azonban korlátozhatja a vízgőz mennyiségét azokra az értékekre, amikor nem elegendő a hűtött beltéri levegő relatív páratartalmának 85–90% -ra történő emelése. Általában ezt a számítást a keret vagy a külső szigeteléssel rendelkező tartórendszer sorainak elválasztási pontjára hajtják végre. Ugyanez a módszer alkalmazható azonban a harmatpont elmozdulási rétegének rétegenkénti kiszámítására egy éven belül a homogén falakban..

Zárószerkezetek vízszigetelése

Egyes szigetelőanyagok zárt cellás szerkezetűek, ezért egyáltalán nem szívják fel a vizet. Ebben az esetben a kiszámított harmatpont-elmozdulási tartományt teljes egészében egy ilyen szigetelésrétegbe helyezik, mivel a nedvesség nem kondenzálódhat ott, egyszerűen a vízgőz hiánya miatt..

Különös figyelmet kell fordítani erre a megközelítésre. Különösen az egysoros keretek esetében a harmatpont elmozdulásának további kiszámítására van szükség a hideg hidakban, mivel a gőz beszivárgásának fő módja a keret és a szigetelés közötti rések marad..

A nedvesség képződése a keretelemeken nemcsak hosszú távon káros lehet. A fa nedvességtartalmának hirtelen változása aktiválja a deformációs folyamatokat, amelyek miatt, ha a tartószerkezet merevsége nem elegendő, a felület megsérülhet, vagy további hővezetési utak nyílhatnak meg..

Meglehetősen könnyű elkülöníteni a keretet a közvetlen nedvesség behatolástól. Az antiszeptikus és víztaszító impregnálással kezelt, kamrával szárított fa több évtizedeken át süketül is el lehet szigetelni a külső környezettől, ami csak növeli tartósságát. A bevonat vízszigetelése mellett a keret többrétegű vékony polisztirol vagy vinil-acetát csomagolófóliával is bevonható.

Előkészítés a befejezéshez

A szigetelés beszerelése és védelme után sor kerül felépíteni a szellőző burkolat alátámasztó alrendszerét vagy a síkot, hogy nedves homlokzattal befejezze. Ez utóbbi esetben a szigetelés szél- és vízvédelme gipszréteggel és / vagy festékkel biztosítható.

A telepítés mindkét esetben különféle sémák szerint történik. A panelek beépítéséhez szükséges födém szilárdságának biztosítása érdekében a kerettartók beépítésének lépését elég gyakran választják meg. Miután ideiglenesen rögzítette a vízálló membránt tűzőkapocsokkal a keret bordáin, kb. 25–30 mm vastag távtartó lécekkel kopogtatják ki. Ebben az esetben van hely a belépő víz elvezetésére és a szellőztetésre. Kívánság szerint a sínek kereszteződése friss olajfestékkel vagy mastikával lezárható..

Keretes ház fali tortája: 1 – OSB belső bélés; 2 – gőzgát; 3 – szigetelés; 4 – faváz; 5 – szuperdiffúziós membrán; 6 – ellenrács; 7 – homlokzati dekoráció (iparvágány, bélés, blokkház)

Folyamatos láda megépítésénél a vakoláshoz lemezanyagokat használnak, amelyek kiváló gőzálló anyagként szolgálnak. A magas nedvességtartalom cseppek kondenzálódását válthatja ki, amelynek eltávolításához szellőzőnyílás van a vízszigetelés és a lapok között. A lapok viszont kizárják a szigetelés fújását.

Vázszerkezet falainak vakolata: 1 – OSB belső bélés; 2 – gőzgát; 3 – faváz; 4 – szigetelés; 5 – szuperdiffúziós membrán; 6 – ellenrács; 7 – OSB külső bőr; 8 – alap vakolat; 9 – vakolat háló; 10 – dekoratív vakolat

Egyes esetekben a kitámasztó burkolatrendszert lemezekre szerelik fel. Ez a döntés a magas harmatpont eltolási tartomány miatt hozható meg. A kondenzáció lehetséges kialakulása a szellőztetett rétegben nem jelent különösebb problémát a nedvességálló lapok használatakor. Ebben az esetben azonban a lábazathoz és a párkányhoz való ütközés összetettebb eszközzel rendelkezik..