Kőműves és megerősített falazat: a falak megfelelő hajtogatása

A cikk tartalma

• Az anyag nyomószilárdsága
• A falazat szilárdsági tulajdonságainak kiszámítása
• A teherbírás meghatározása
• Gyakorlati tanácsok

Nagyon sok vita folyik arról, hogy melyik anyag a legjobb a falazott falakhoz. Ma az oldalon vagyunk. Webhelyünk elmagyarázza, hogy a falazat szilárdsági tulajdonságai mire vonatkoznak, mit kell figyelembe venni az anyagok megválasztásakor, és hogyan lehet elkerülni a gyakori hibákat a teherhordó szerkezetek felállításakor.

Az anyag nyomószilárdsága

A teherhordó falak építésekor a modern fejlesztők gyakran a GOST 530–2012 szerint előállított kerámia téglákat részesítik előnyben. A fő érv az szilárdsági fok, amely szerint ez az anyag csak alsóbbrendű a monolit betonnál. Meg kell azonban értenie, hogy a kő és a teljes kő összenyomhatósága általában nem azonosak..

Ennek megerősítése a SNiP II-22–81 tervezési útmutatójában található. Általánosságban elmondható, hogy a falazat heterogén test, és pusztulása jóval azelőtt kezdődik, hogy a falazóelemeket korlátozó terhelések alkalmazhatók. Ennek oka a kompressziós működésről a hajlításra és nyújtásra való áttérés, amelyet a tégla nagyon rosszul ellenáll. Az ilyen jelenségek a tégla alakjának szabálytalansága, az illesztések egyenetlen vastagsága, üregek és inhomogenitások következményei, a kő ferde helyzetbe helyezése.

A szabvány meghatározza a kőminőséget és a habarcs szilárdságát a falazat hordozó tulajdonságainak meghatározásához. Ugyanakkor egy gyenge megoldás miatt a teljes nyomószilárdság 10-15% -ra, szabálytalan formájú kövek esetén pedig a legalacsonyabb fokú falazat szilárdságának 5-8% -ára is csökkenthető..

Egyes falazóanyagok, például a gázszilikát blokkok teljesen kizárják a kötőanyag oldat tulajdonságainak az egész falazat szilárdságára gyakorolt ​​hatását. A varratok kicsi vastagsága vagy teljes hiánya miatt a nyomóerő kőből kőbe kerül. Ennek eredményeként a gázszilikát fal a terhelést monolit alakban érzékeli, megkerüli a kísérő deformációkat és csökkenti az excentrikus terhelések hatását. Az autokláv gázszilikát nyomószilárdsága azonban csak 3,5–5 MPa, ugyanakkor a falazat szilárdsági szintje szinte teljes egészében megfelel a blokkok tényleges osztályának..

Hasonló hatás érhető el a falak vastagságának növelésével vagy a kötőanyag-rétegek számának csökkentésével. Ez a salakblokk-épületek példáján látható: a kőműves elem magasabb magassága miatt a vízszintes illesztések száma csökken, míg a kövek magasabb támasztófelülettel rendelkeznek, ami hozzájárul a terhek egyenletesebb eloszlásához.

A falazat szilárdsági tulajdonságainak kiszámítása

Meglehetősen egyszerű kezdeti következtetést tehet: minden falazat egyfajta szendvics. És minél kevesebb réteg van, annál stabilabb lesz a tartószerkezet..

Egyrészről az SNiP II-22–81 3. szakaszának táblázatait felhasználva nagyjából meg lehet határozni a téglafal nyomásállóságát. A fő kiindulási adatok a beton és a kövek nyomószilárdsági fokai. Ebben az esetben redukciós tényezőket kell alkalmazni a táblázatos adatokra, amelyeket az anyag típusa, az üresség és a falazat minősége határoz meg. Vannak olyan szorzó tényezők is, amelyek érvényesek például egy évre rázott vagy öregített falazatra..

A kapott adatok segítenek meghatározni a falazat azon képességét, hogy ellenálljon saját súlyának és a felépítmény súlyának. A számítások azonban ezzel véget nem érnek. Azokon a helyeken, ahol atipikus hajlítás, tengelyirányú és hajlító húzóterhelések hatnak, meg kell határozni a falazat tervezési ellenállását külön táblázatok alapján a tégla és a habarcs márkák számára. Példák az atipikus terhelések működési zónáira: előregyártott alapok függőleges varrásai, megerősítő áthidak nélküli nyílások, ívek, padlógerendák tartópontjai páncélozott öv hiányában.

De ez még nem minden. Mivel az alap nem abszolút stabil alap, meg kell határozni egy megengedhető deformációs küszöböt, amelyet a falazat rugalmassági modulusa határoz meg. Ehhez a kiszámított nyomószilárdságot megszorozzuk a táblázatban található rugalmas jellemzővel, valamint téglákkal 2-es és betontömbökkel 2,25-ös szorzóval..

Megerősített falazatok esetében a számítási eljárás eltér: a végső ellenállást a hosszanti és a háló megerősítésére szolgáló képletek alapján számítják ki, figyelembe véve a varratok százalékos arányát a varratokban. Az erősítés és a megerősítés nélküli falazatok rugalmas tulajdonságai egy asztalból származnak.

A teherbírás meghatározása

A falak teherbíró képessége akkor tekinthető elegendőnek, ha az első csoport határértékeinek meghatározására szolgáló módszer szerint az összes terhelés nem haladja meg a falazat végső szilárdságát, számos tényezőt figyelembe véve. Az SNiP II-22–81 4. szakasza segít a számítások elvégzésében, amely leírja a központilag és excentrikusan tömörített falazóelemek számítási módszerét.

A központilag összenyomott kőművekbe beletartoznak azok, amelyekben a működő terhelések által kifejtett erő alkalmazásának vektorja a hossztengelyen helyezkedik el. Példa erre az esetre, amikor a monolit padló a kőműves felső sorának teljes síkján nyugszik. A középen kívüli tömörítés azt jelenti, hogy a terhelés excentrikusan történik, például amikor a padló nincs teljesen falra falva.

Ha az előregyártott padló a falon pontonként azon a helyen van, ahol a gerendákat téglalapítják, akkor a helyi összenyomást kell kiszámítani. Ha a szarufaszerkezetet Mauerlat nélküli falakon tartja, ki kell számítani az ferde hajlítási terheket. Az atipikus hatások minden típusára vonatkozóan a szabvány bemutatja a számítási módszereket és a szerkezeti modellek diagramjait.

Gyakorlati tanácsok

Az építőiparban a téglafedő szerkezetek építésére általánosan elfogadott sémát alakítottak ki. A csapágyréteget nem megerősített törmelékkő jelenti, amelynek görbülettoleranciáját a belső vakolatréteg képessége határozza meg. Kívülről befejező bevonatot készít, amely nem végez teherviselő funkciót.

Ez a megközelítés nagyon indokolt: a tankönyv szerinti példaszerű elhelyezés a fal teljes részén hosszabb időt és pénzt költ a kőműves szolgáltatásaira. És ha az ilyen falak anyagának megválasztása az építkezés technológiájával megegyezik az építési szabványokkal, ha legalább egy felületes tervezést végeztek el, akkor az ilyen falazat javára történő választás sikeresnek tekinthető.

Ez a technológia azonban nem elfogadható, ha az építkezés nagy formátumú blokkokból történik, különösen autoklávozott porózus betonból. Először is, ez az anyag meglehetősen drága a törmelékkel összehasonlítva, felhasználását gondosan kell kiszámítani a túlfizetés elkerülése érdekében. Másodszor, a technológia megsértése, például egy kétes eredetű kötőanyag vagy rossz minőségű anyag használata ahhoz vezet, hogy a szerkezet nem felel meg a tervezési paramétereknek..

Ebben a tekintetben számos gyakorlati ajánlást adhatunk:

1. A falazat kiválasztásakor nem a nyomószilárdsága számít, hanem az alak helyességének és állandóságának. Magánépítéshez még az M100 márkájú kő is felesleges, sokkal helyesebb a kevésbé márkás, de a magasabb osztályú anyagot választani..
2. Kőművesmunkákhoz ne készítsen túlzott cementtartalmú habarcsot. Fontos, hogy kompromisszumot kell keresni az erő és a deformálódás között, mivel az alap vibrációi átjutnak a falazatba, ami azt jelenti, hogy a rugalmassági modulusnak elég magasnak kell lennie.
3. A habarcsban lévő túlzott cement növeli a zsugorodást. A hézag összenyomása a kikeményedéshez azt eredményezi, hogy a pelyhesedés kőből alakul ki. A mikrorések megjelenése miatt a falazat szilárdsága gyengül, a fal felrobbant.
4. A falazathoz a legjobb kötőanyag egy kevés cementtel kiegészített mészhabarcs. Az ilyen varratok nemcsak melegebbek, minimális zsugorodással járnak, és további deformálódást biztosítanak. Egy még jobb megoldás egy változata – bolyhos és átitatott kemény-műanyag agyag alapján.
5. A nagy formátumú, nagy formájú és méretű állagú kőműveket vékonyan összevarrva vagy varratok nélkül kell készíteni. Például, ha a sablon blokkja oldalánként legfeljebb 3 mm-es eltéréssel rendelkezik, megengedett a 6–8 mm-es illesztési vastagság, míg az oldat cementtartalma az anyag porozitása miatt meglehetõsen magas lehet. A normál minőségű porózus betonnak egyáltalán nincs értelme a cementhabarcsra, csak egy ragasztókeverékre helyezni, és a kalibrált blokkokra – ragasztó-hab.
6. A kiváló minőségű kőműves munkákhoz kísérő geodézia szükséges, amelyet a cikkben már tárgyaltunk. Ez nemcsak az excentrizmus elkerülését segíti elő, hanem hozzájárul a jobb illeszkedéshez is, ami azt jelenti, hogy kevesebb erőfeszítést és pénzt költenek a befejezéshez..
7. Nagyon hasznos eszköz a vízszintes illesztések vastagságának szabványosítása. Mindenféle habarcsos targonca lehetővé teszi, hogy kizárjuk a számításból azokat a redukciós tényezőket, amelyeket a kötőanyag inhomogén vastagsága diktál..
8. A varratot teljes szélességben és üregek nélkül kell kitölteni. Ez vonatkozik a függőleges varratokra is: a közhiedelemmel ellentétben azok kitöltése csökkenti a falazat szilárdságát, és nagyon észrevehető.
9. A hosszirányú megerősítés nem befolyásolja a varrás szilárdságát, de növelheti az alakváltozhatóságot. A háló megerősítése egyáltalán nem befolyásolja, hanem a többrétegű falazat rögzítésére szolgál.