Tekintettel a késedelmes deregulációra és az építőipar reformjára, nem szabad a kampányba esni. 2010 januárjától tervezik az engedélyek visszavonását, és minden építőiparban tevékenykedő vállalatnak csatlakoznia kell az önszabályozó szervezetekhez (SRO). Sok elemző már figyelmezteti az új korrupciós rendszerek veszélyét, a fejlesztők tevékenységének ellenőrzésének gyengülését és a reform elégtelen kidolgozását..
Az új ötletek álmokban születnek
A kormányhivatalok és a szakmai szervezetek képviselői már évek óta beszélnek a tervezők és fejlesztők útjában álló akadályok eltávolításának szükségességéről. Igen, mindenki nem érte el a kezét, amíg a válság kitört. Láthatóan virágzó és virágzó ipar egy pillanat alatt „szegény rokon” lett. Az építőipari cégek képviselői zavarodva rohannak a bürokratikus irodák és a kereskedelmi bankok irodái között, remélve, hogy támogatást kapnak a legnehezebb időszakban.
Úgy tűnik, hogy az engedélyek visszavonása és az önszabályozás elveire való áttérés minden piaci szereplőnek kellene, és valójában nem erről álmodtak? Ezenkívül az elkövetkező években számos szabályozási funkció átkerül az állami ügynökségektől az építők szakmai szövetségei közé. A reformnak köszönhetően a Rostechnadzor engedélyeket és a vállalkozók számára jól ismert engedélyeket néhány év alatt kiadhatják az önszabályozó szervezetek..
Talán orosz vagy európai rend?
Egy elfogulatlan megfigyelő számára úgy tűnik, hogy az építők nem voltak készek a felülről érkező reformokra. Az állam nyomásának csökkentésére és az építőipar menedzsment modelljeinek másolására irányuló vágynak – az átalakulások szerzői szerint – az ipar rendjéhez és fegyelmezéséhez kell vezetnie.
Viktor Stepanovich Chernomyrdin ügyes kifejezése szerint: „A legjobbat akartuk, de mint mindig kiderült.” Nagyon kevés idő van az engedélyek visszavonásának befejezéséig, és a tervező és építőipari vállalatok túlnyomó többsége nem csatlakozott az SRO-hoz. A várakozási hozzáállás különféle okokból áll összefüggésben – a különféle szervezési kérdésektől kezdve a biztosítási alapba történő nagyon lenyűgöző hozzájárulásokig. Kiderül, hogy az ipar jövője homályos és kaotikus.
A gazdaság reformja és a bürokratikus akadályoktól való megszabadítása szükséges kérdés. Sajnos, amint a történeti tapasztalatok azt mutatják, a jó szándékok, amelyeket nem támasztanak alá a számítások, gyakran nem képesek megoldani számos ellentmondást. A káosz és az anarchia messze nem a legjobb alternatíva a túlszabályozásnak.
Tisztelt olvasó! Azt szeretném megkérdezni, hogy az Építők és Rostekhnadzor engedélyek között hogyan lehetne elkerülni a „Scylla és Charybdis” helyzetet? Van-e olyan stratégia vagy útmutató, amely segít a hatósági engedélyezési folyamatok gördülékenyebbé tételében? Köszönöm!