Szalag alap általában kétféle módon épül. Az első esetben (sekély alapozás esetén) az árok ásására a talajban egy vödör-kotróval vagy kézzel történik. Ezután tetőfedő anyagot (vagy más vízszigetelő anyagot) kell elhelyezni az árok oldalfalain. Ezután homokot és kavicsot öntünk az árok aljába, majd betont öntünk az árokba. Ebben a változatban a föld alatti részéből, a műszaki berendezések számára biztosított kis mennyiségű talajt manuálisan távolítanak el.
A szalag alapok készítésének második módszere ismeretes. Amikor egy alagsor van a házban, először ásnak egy gödöröt, majd a szükséges konfigurációval készített zsaluzatot készítik, amelybe betont öntenek. Az alap alatt homok- és kavicsbányát készítenek. Az alap legalább 30 cm-rel a talaj felett kinyúlik. Kiváló minőségű külső vízszigetelést és belső gőzszigetelést kell végrehajtani (fűtött alagsor esetén). A talaj feletti rész és a földalatti réteg téglafalból, kőből vagy betonból készíthető. Az alapot gondosan szigetelni kell.
Szalagos alap használata javasolt, ha van egy alagsor a házban (mély alapozás).
Előnyök. Nehéz építőipari berendezések nélkül is gyártható (sekély alapozás).
hátrányok. A mély szalag alapítvány drágább. Szükség van vízszigetelésre, szigetelésre, fokozott figyelmet kell fordítani a hideghidak eltávolítására. Radontól védeni kell.
Megjegyzések. Az ökoház szalag alapjainak hővédelmének fokozása érdekében vízszintes hőszigetelést végeznek a ház kerülete mentén. Az alapot néha üregesvé teszik, és az üregeket szigeteléssel töltik meg.
Mit jelent pontosan a „szalag alap”?
A „szalag alap” egy olyan számviteli módszer, amely a költségeket és bevételt azonos sorrendben tartja nyilván. Ezáltal könnyen nyomon követhetőek a vállalat tevékenységéből eredő pénzügyi változások. A szalag alapú számvitel segítségével könnyebben összehasonlíthatjuk a különböző időszakokban keletkezett költségeket és bevételt, valamint pontosan követhetjük a pénzügyi helyzet alakulását. Ezáltal jobban tudunk tervezni és döntéseket hozni a vállalatunk jövőjét illetően.